Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

Az első csoporthoz hasonló edényeket ismerünk pl. Dunabogdányból, amelyek lehet, hogy a leányfalui műhelyből kerültek oda. Hasonlókat gyártott a pilismaróti műhely is.

29 Tokodról pedig egy simított felületű, mély tál tartozhat ide. A második csoport élesen kónikus formájú táljai a budakalászi anyag vezető formáját alkotják. Itt szinte kizárólag ilyen tálakat találunk, különböző peremkiképzéssel. Lehet, hogy ebben a leányfaluihoz hasonló típusú kísérődben is helyben gyártották a kerámiát.

30 Ezek a vállban megtörő, alul kónikus tálak II—III. századi előképekre vezethetők vissza.

31 f) Vízszintes peremű csésze: 10. t. 50. Ezek a tálak általában mázas kivitelben készülnek. Máz nélkül csak egyetlen típus található. Ez egy talpas kis csésze, ami a leányfalui műhely sajátossága. Hasonlón szemcsés szürke kerámiából csöves talpak is kerültek elő, felső rész nélkül. (36. t. 3) A forma szemcsés, keményre égetett anyagból a tokodi műhelyben is előfordul (Lányi 1981: Abb. 15/1.). g) Galléros peremű tál: 12/64. t. és 13/72. t. Ebbe a csoportba a IV. században főleg mázas dörzstálak tartoznak, de a leányfalui anyagban van két máz nélküli típus is. A 64. számú apró kavicsos anyagból készült lapos tál. Analógiái csak mázas kivitelben ismertek pl. Carnuntum, Gornea stb.

32 A 72. típus nyers színű, jól iszapolt anyagból készült, sokkal nagyobb, mint a többi galléros peremű tál. Formai analógiái az I—IV századig megtalálhatók, lehet, hogy ez is korábbi darab.

33 h) Füstölőtál: 14. t. 77., K. 151. Jól iszapolt, csillámos anyagból készült, hullámvonalasra nyomkodott perem és bevagdosások díszítik. Pontos analógiája nincs, hasonló II. századi típusok Carnuntumból ismertek. (Grünewald 1979: Taf. 34/1., 35/2.). A tokodi műhely gyártott hasonló peremű és díszítésű, feleekkora tálakat. Ezek nem füstölőtálak voltak (Lányi 1981: Typ. XVI., Abb. 13/7, 10.). i) 14. t. 78. К. 152. Csak a perem van meg, formája bizonytalan. Ritka forma. Hasonlót gyártottak mázas kivitelben Carnuntumban (Grünewald 1979: Taf. 66/1. a legkésőbbi szint alatt). B) Korsók: a) Galléros peremű („murgai") korsó: 25—18. t. 1—2—2a., 3a., 4a., 4b., 5., 6—7, 11., 13a., 16., 22. típusok. Ez a forma a leányfalui korsók egyik fő csoportját alkotja. Nagy részük jól iszapolt, keményre égetett, homokkal soványított anyagból készült, csak ritkán kavicsos vagy szemcsés anyagú. A műhely sajátossága, hogy mázas kivitelben is gyártja a formát, néhány töredék pedig besimított díszítéssel készült. Színük sötét- vagy barnásszürke. Díszítésük bekarcolt, többszörös hullámvonal az edény hasán (15/2., 17/16. t. 42/6.). Formájuk és peremkiképzésük változatos. Leggyakoribb egy lefelé szélesedő nyakú, gömbölyű hasú edény, melynek egy karcsúbb (1., 4a. tip.) és egy szélesebb szájú változata létezik (2—2a., 3a., 6a., 11. tip.). Ez a galléros peremkiképzés szűk nyakú, egyfülű korsókon is előfordul pl. 7, 9. tip. A hengeres formájú 9. típus már a mázas kerámiához tartozik. A 15. típus ovális teste gyakori a római kerámiában pl. mázas edényeken.

34 Peremkiképzése egyedi, a típusnak általában egy- vagy kétosztatú egyenesen álló pereme szokott lenni. Egyedi forma a 22. számú korsó, behorpasztott falával és díszítésével. 10