Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés
Az egyik barbaricumi darab inkább a dáciai, mint a pannóniai anyaggal mutat rokonságot: Miskolc, Rendező pályaudvar. 169 A pecsételt edények másik, helyi gyártású csoportja — melyet az „utánzat utánzatának" is nevezhetünk — mind Szlovákiában, mind az Alföldön 170 felbukkan. Mindkét területen tovább fejlődött a stílus é? a pecsételés szokása tovább élt a népvándorlás korában is. m ///. Pecsételt edényeket előállító műhelyek Pecsételt edényeket előállító műhelyeket említ Nagy L. Gyulafirátót-Pogánytelek és Aquincum mellett „Ószőnyben, Győrben is, majd Carnuntumban és Vindobonában, valamint a Dráva—Száva közén" és a dáciai Maroskeresztúron. 172 A kutatás azóta újabb műhelyeket feltételezett: Pannoniában Gorsiumban, 173 Moesiában Singidunumban, 174 Daciában Porolissumban. 175 A műhelyekre utaló nyomok: pecsétlők, rontott darabok, kemencékből előkerült töredékek kevés számban ismertek. Rontott darabot például egyáltalán nem ismerünk, hacsak egy aquincumi lelőhelyű darabot nem veszünk annak: „... egy égetésnél elgörbült barnásvörös festésű tányér, közepén több sor körbemenő bekarcolt vonalakból álló keret négy szívalakú benyomott levéldíszt vesz körül". 176 A kevés számú ismert pecsétlő közül egy sincs, melynek lenyomatát pecsételt edényről is ismerjük! A kemencéből előkerült darabokként publikált leletek esetében számolnunk kell a hiányos ásatási megfigyelések torzító hatásával, amikor például a másodlagos betöltéssel odakerült leletanyagot nem különítik el a valóban a kemencében égetettektől. A műhelyek egy részében pecsételt darabok mellett domború díszes terra sigillata utánzatok készítésével is foglalkoztak, pl. Aquincumban, 177 Gorsiumban, 178 Brigetióban 179 és a dáciai Maroskeresztúron. 18 ° Az ezek gyártásához szükséges formatálak elkészítéséhez is kellettek pecsétlők. Előfordult, hogy ugyanazon pecsétlőt formatál és pecsételt edény előállításához is használták, pl. Brigetióban a Gerhát fazekastelepen, egy formatálon 181 ugyanaz a tojástag látható, mint több, ugyanitt gyártott pecsételt darabon. 182 Pecsételteket gyártó műhelyek meglétére következtethetünk egy-egy nagyobb területen vagy egy lelőhelyen nagy számban előforduló, azonos stílusjegyeket mutató leletcsoport meglétekor is, pl. Nyugat-Pannoniában Carnuntum, Salla, Savaria, Vindobona leletei alapján az eddig feltételezett carnuntumi és vindobonai műhely mellett talán Sallában, Savariában is készülhettek pecsételt edények. Savariából ismeretes két, pecsételt edények gyártásához használható, levelet ábrázoló pecsétlő 183 . Mind a két helyen, Savariában és Sallában megfigyelhető a jó anyagú edényeken lévő, szép rajzú motívumok mellett a durvább anyagú edényeken megjelenő, a finom rajzú díszeket másoló, elnagyoltabb levelek sora. 184 A vindobonai műhely létét kemencék 185 és egy pecsétlő bizonyítja 186 . E négy nagyobb és további kisebb lelőhelyek, pl. Spodnja Nova vas 187 és Varazdinske Toplice 188 stb. leletanyaga egy csoportba sorolható, melynek fő elterjedési területe a Borostyánút környéke. Ezért az a feltételezés sem zárható ki teljesen, hogy csak egy műhely termelte a bepecsételt árut és az látta el a környéket. A Nagykanizsától 6 km-re levő Hosszúvölgy fazekastelepén, az 1. kemence betöméséből a telep hulladékanyaga közt „barna mázas pannóniai pecsételt díszű tál perem- és aljtöredékei" kerültek elő. 189 A 2. sz. kemence anyagában „csupán egy... terra sigillatát utánzó mély szürke tál (6. á. 4.) tekinthető helyi produktumnak", betöltéséből „pannóniai pecsételt díszű tál... töredékei" láttak napvilágot 190 . Az itt gyártott, a 6. á. 4. alatt látható tálhoz hasonló darabok kerültek elő Keszthely, Dobogóról 191 és Magyarszerdahelyről, ahol a VERUS F névbélyeg mellett pecsételt levéldísz is látható belsejében 192 . Az edényforma Zalalövőn is felbukkan, ismertek még hasonló típusú edények 377
