Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés
Stridóról és Arrabonából 193 . A hosszúvölgyi fazekastelepet a publikáló a helyi település II. században működő ipartelepének tartja, 194 ahol véleményem szerint pecsételt edények gyártása is folyhatott. Itt jegyzem meg, hogy Keszthelyről ismert egy levelet ábrázoló pecsétlő. 195 A tartomány déli részén, a Dráva—Száva közén a nyugat-pannoniaitól eltérő stílusú pecsételt darabok terjedtek el. Dél-Pannoniához közel, a moesiai Singidunumban volt egy műhely, 196 melynek létezését a nagyszámú és változatos díszítésű töredék mellett a közelben előkerült pecsétlők is bizonyítják. 197 A publikáló a műhelyt a III. századra keltezi. 198 E késői műhely mellett voltak DélPannoniában az I—II. században műhelyek, innen kerülhettek ki pl. Burgenae, 199 Emona, 200 Neviodunum, 201 Taurunum, 202 Teutoburgium, 203 Zagreb-Stenjevec 204 és Singidunum 205 pecsételt darabjai. Dél-Pannoniából még a Velika Gorica melletti Dolnja Lomnicából és Susakból említ Hadrianus, Antoninus Pius és Faustina Minor érmei által keltezett, a stenjevaciakhoz hasonló edényeket Nagy L. 206 Ezeken kívül még ,,egy-két töredék Sisak (Siscia)-ban jött elő. A gyár helye minden valószínűség szerint az antik Siscia volt, s innen terjesztette áruit a mai Horvátország területére. " Nagy L. ismertet Sisciából egy terra sigillatákat gyártó műhelyt, 207 mely egyben a pecsételt edényeket is gyártotta. 208 A legújabb kutatás e gyárat Siscia helyett Margumba lokalizálja egy ott előkerült tálnegatív alapján. 209 Kelet-Pannoniában Aquincumban több gyárban állítottak elő pecsételt edényeket, 210 e műhelyek egyikében működhetet Resatus (vagy munkásai) is, kinek kemencéi eddig még nem kerültek elő. 211 Az Aquincum közelében levő, Bp. XI. Kende utcai fazekastelepen is készült pecsételt áru. 212 A tartomány belsejében Nagy L. Gyulafirátót-Pogányteiken feltételezte Resatus korai műhelyét 213 Rhé Gy. 214 és Kuzsinszky B. 215 közleményei alapján. Thomas E. a gyulafirátótpogányteleki műhely létét kétségbe vonja a következő érvek alapján: 1. A Rhé által ismertetett pogány telki kemencében — a Veszprémi Múzeum leltárkönyvei szerint — az I—IV. századra keltezhető, valószínűleg feltöltésből származó leletanyag volt, nevezetesen terra sigillata töredékek, 3 db mécses ESTI., VICT. és RAM bélyegtöredékkel, RESAT[ ] névbélyeges tál töredéke és mázas edények darabjai. 2. Az itt talált kemencék négyszögletes alaprajzúak, T alakú tüzelőnyílással, téglából épültek — ez a forma eltér a kora császárkori kemencék megszokott típusaitól. Ezek után csak a RESAT[ ] névbélyeges táltöredék bizonyítaná a mester pogány telki műhelyének létezését. Véleménye szerint Resatus kiindulási helyét Fejér megye délkeleti részében kell keresni. 216 A rendelkezésünkre álló adatokat Nagy L. — kiadatlan kéziratában — máshogyan értékeli: ,,A domb keleti alján forrásvizek fakadnak, amelyek a Miklád nevű vizenyős és lápos rétségen keresztülmenő Sédet táplálják. Ezen a helyen a források felett Rhé Gy. talált két kis épületmaradványt, és két kis köralakú és két nagyobb, négyszögű égetőkemencét. Az utóbbiak egymás mellett, a domb északkeleti alján feküdtek... A kis kerek kemencék egyikében még az égetés után benthagyott négy edény volt, amelyek közül három egymásba, illetve egymás fölé volt rakva úgy, hogy az érintkezési szélek közé kisebb cserépdarabokat helyeztek el. így a tűz és a hő egyenletesen járhatta át ezeket. Az itt talált mécsek fenekén három esetben bélyeget olvastak: ESTI (= FESTI), VICT (= VICTORIA) és ЯАМ. A szürkeanyagú tálak között egy fenék töredékén RESA[ ] mesterjelzés szerepelt. Ugyanaz a signatura előjött még egy teljes tálon is. " Rhé szerint a kemencék késő korúak, Kuzsinszky nem datál, Nagy L. : ,,Rhé ezen kormegállapítását helyesbítenünk kell. Az a villa s az épületcsoport, ahol az éremlelet került napfényre, valóban a IV. század végén pusztult el. Ehhez kétség sem fér. A kemencék és környéke, vagyis az itt működött fazekasműhely tevékenysége jóval korábban szűnt meg. A dombtetőn a házakat századok múlva ennek romjaira építették. így itt egy régebbi kor emlékeit tárják fel a IV. századi emlékek közvetlen szomszédságában. " Resatus itteni műhelyéről írja: ,, A pogánytel378
