Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)
Művészeti központok Pest megyében - Losonci Miklós: A Nagy István Csoport két évtizede
a tagok között, mintegy revíziót akartak végrehajtani. Úgy gondolták, hogy a gyengébb képességű festők részvétele a csoport munkájában kompromittáló jellegű, ezért szabadulni igyekeztek tőlük. Végül is azt a véleményt fogadták el, hogy mindenkire szükség van, a mérsékelt tehetségűek is fejlődhetnek. Többen törzstagok, a Nagy István Csoport alapító tagjai voltak, akiket a támadás ért, s méltánytalan lett volna velük szemben a kizárás. Mindazonáltal ez a vita határvonalatjelentett a csoport munkájában, átmenetileg megzavarta az együttműködést. Kétségtelen, hogy időszerű volt a minőség problémájának hathatós felvetése, de az emberség gyakorlása ugyanilyen súllyal esett latba. Mindez milyen eredménnyel zárult? Először is azzal, hogy akiket bírálat ért, szigorúbbak lettek önmagukhoz és a csoport tagjai maradtak. A monori vita nem zárult le, Ráckevén, Ócsán is közös megbeszéléseken folytatódott, s veszélyeztette a társaság működését, felbomlással fenyegetett. Végül veszteségek árán bár, de megoldáshoz vezetett. Fegyó Béla sajnálatosan végleg, Miklosovits László átmenetileg kivált a mezőnyből, de aki maradt, nagyobb erőfeszítésre kényszerült. így magasabb szinten visszaállt a Nagy István Csoport egyensúlya, a krízisből megerősödve. Az 1975-ös monori tárlaton díjakat is adtak át a kiemelkedő műveknek. Felvetődött a Nagy István Képtár megvalósítása, szerepelt a nagykátai népművész, Bodrogi Sándor lószőrből készült ékszereivel. 1976 júniusában rendezték meg Nagykátán a művelődési központban a Nagy István Csoport újabb bemutatkozását, ahol még szerepelt Fegyó Béla is, sőt első díjat kapott csendéletére, ráckevei házaira, betlehemeseire. Második díjban részesült az a Heiling György, aki a kubizmus és Mondrian, Chirico tanulságaival teremtett új formát s ezt alkalmazza azóta is: különleges mondanivalójához egyéni stílust. Harmadik díjat kapott Kéri Mihály, Barnóth Zoltán, Miklosovits László, Bányász Béla, Selmeci György, Kiss Miklós. Érdekes névsor, új tagokkal, tág törekvések elismeréseivel. Igaz, a Nagy István Csoport az alföldi realizmust s annak folytatását fogadta el alapeszményének, ez a karaktere, de a kapu nyitva maradt minden új elképzelésnek is. így Selmeci György, aki Tápiószőlősön tanított, képi montázzsal idézte az „Elsősegélynyújtás légitámadás közben" időszak nyomasztó hangulatát. Ezt a neologizmust azonnal díj formájában is elfogadták. Kár, hogy Selmeci nem maradt a csoport tagja, nyoma veszett. Kiss Miklós személyében egy ócsai gimnazistára, Kiss Ernő fiára esett a III. díj megérdemelten annak igazolásául, hogy sem kor, sem stílus nem lehet akadálya az elismerésnek, a döntő a minőség. Különben is a derékhad — Bányász Béla, Barnóth Zoltán, Kéri Mihály — több nézőpontú értékrendje határozta meg a tartalmas készülődést, a biztos előrehaladást. A társulás erősebbnek bizonyult, mint az ilyenkor fellépő széthúzó erők, s az előőrs fáradhatatlansága lett a meghatározó erő, melyhez a maguk lehetőségeivel zárkózott fel Unyi István, Garai Jenő, Molnár Bertalan, Rónai Mátyás. 1976-ban sikerrel zajlott le a Nagy István Csoport felsőfarkasdi nyári művésztelepe, ahol úrrá lettek a széthúzáson. A művésztelepen készült festményekkel mutatkoztak be a gombai Fáy András Tsz tanácskozótermében. Itt Czine Mihály és Czigány György irodalmi és zenei előadása biztosított a csoport tagjainak magas szintű, sokrétű továbbképzést, jó, alkotó közérzetet. Ezzel párhuzamosan a déli térségben Molnár Bertalan és M. Orbán Edit külön kiállítása nyílt meg, s Tavaszy Noémi Ady-linósorozatát adományozta a ráckevei gimnáziumnak. Szadán ebben az évben László Lilla irányításával egyetemi képzőművészeti alkotótábor nyílt, ahol részt vett pl. a gyomrai Hegyi Füstös László, aki nem lett a Nagy István Csoport tagja, bár 1976-ban a csoport Gyomron mutatkozott be. Ugyancsak ebben az évben kapott első díjat Finnországban a gödöllői Reichard Piroska gyermekrajzaival, aki a Nagy István Csoport utánpótlásának ígérete lett, Kiss Miklóshoz hasonlóan. 297