Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)
Művészeti központok Pest megyében - Losonci Miklós: A Nagy István Csoport két évtizede
1981-ben Ócsára esett a választás a közös évi tárlatot illetően. A festők ezúttal a száz éve született Falu Tamásra emlékeztek. Sok új kép született ez alkalomból is, érdemekkel tűnt ki Kiss Ernő, s Magykátáról Palkó Tibor művei jelentettek újdonságot újszerű látásukkal. 1982-ben az érdi Eőry Emil önálló tárlata nyílt meg Dabason, s egy ideig ezáltal ő is bekapcsolódott a csoport munkájába. Kétségtelen, hogy a Dunaharasztin élő Ambrus Ferenc, a tököli Csollák Mihály bekapcsolódása a társulat tevékenységébe új színt hozna, ezért szükséges az időnkénti toborzó, az elmaradt és nem jelentkező tagok számbavétele, hívogatása. Újabb lendületet hozott az 1983-as esztendő. Ekkor a ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban mutatkoztak be Dél-Pest megye művészei. A katalógus előszavában helyesen jelöli meg Varga Sándor a megújulás zálogát a regionális műhelyek életre keltésében. Több új név szerepelt a tárlaton — Jan Kuchta, Detzky Júlia, Eőry Emil, Gulicska Lőrinc, Gábor Éva Mária, Jóna János, Király László, Orosz László, P. Kovács Sándor, Pál Aranka, id. Rácz József, Sárközi Erzsébet —, s ez frissítette a vérkeringést. Arányosabb lett a hivatásos művészek és az autodidakták részvétele. A többféle képzőművészeti műfaj jelenléte is növelte az összhatást — szobroktól a kisgrafikáig. 1983 májusában tárlatsorozat jegyében nyílt meg Kocsis László emlékkiállítása először Ráckevén a Savoyai-kastélyban, később a szigetszentmiklósi tanácsházán és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 12-es Galériájában, Kőbányán. Kocsis László a Nagy István Csoport alapító tagja volt, mértéke lett, egyik klasszikussá váló értéke. Élő hagyomány. Olyannyira az, hogy ezt az emlékkiállítást is tanítványa, művészetének örököse, Somogyi György rendezte, válogatta. Ötvenegy festményt, nyolcvanegy grafikát — kész és lezárt életművet. 1984. augusztus 20-án nyílt meg a ráckevei Savoyai-kastélyban a Nagy István Csoport jubileumi kiállítása, melyben az elmúlt tizenöt esztendőre tekintettek vissza az alkotók. Harminchat résztvevő hatvannégy festménye, szobra, grafikája jelezte az újabb térhódítást. Eőry Emil révén Érd is bekapcsolódott a munkába, nem alföldi jelleggel, de elszánt útkereséssel. Ez a tárlat érzékeltette azt, hogy tovább él a Hagy István-i látásmód Bányász Béla, Nádasdy János, Kiss Emő, Hagy László Lázár munkásságában. Mindezt ellensúlyozta — s ez teremtette meg az igazi egyensúlyt — a kezdeményezők tábora: Kéri Mihály, Orci József, Somogyi György, Orosz László, Heiling György. Az is a csoport erőssége lett, hogy új hajszálgyökér támadt Reitz János, Pál Aranka, Orosz László révén, s új minőségi mérték született Kos Péter, Palkó Tibor, Zsin Judit személyében. Mindig új értéket, új meglepetést vehetünk számba, 1984-ben Puha Ferenc, Balogh Árpád, Orosz László, Reitz János, Eőry Emil, Pál Aranka, Kiss Ernő, Kos Péter, Bemóth Zoltán, Orci József, ifj. Pál Mihály és Gábor Éva alkotásait. Ugyancsak 1984-ben emlékezett Qyóni Géza költészetére a csoport dabasi különkiállításán, ahol Eőry Emil, Somogyi György, Kéri Mihály, Pál Aranka remekelt és különösképpen az az Orci József, akit ,jQyóni Géza meg nem írt verseire" című illusztrációival igazságtalanul kizsüriztek. 1985 májusában a Hagy István Csoport Budapesten, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál mutatkozott be, ahol érdekes összeállítást láttak az érdeklődők. Figyelmet keltettek Orosz László, Szabó Béla, Orci József, Somogyi György, Pál Aranka, Szabó Béla, Stumpf Ferenc, Detzky Júlia, Puha Ferenc, Pál József, P. Kovács Sándor, Kiss Ernő, Kos Péter, Bamóth Zoltán és Паду László Lázár alkotásai. Itt szerepelt a tehetséges gödöllői Bada Márta, aki Balázs János után a mai magyar cigányfestészet legkiválóbb alakja. 1985 októberében újra Monoron mutatkoztak be a csoport tagjai közös tárlaton. Egyre magabiztosabb művekkel szerepelt a farmosi Horváth László, s rövidebb-hosszabb kihagyások után szobrokkal Artner Ottó Dunaharasztiról. 299
