Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Kovács Gyula: Szentendrei szobrászok

sere talált szobrászunk e nem figuratív, de mégis kifejezőerejű müvével. Raj ki László munkásságának nagyobb része mégis figurális köztéri alkotás és portrészobor. Sikeres portrészobrai: Csokonai Vitéz Mihály bronz, Móricz Zsigmond diófa, József Attila szilvafa, Nagy László, Kohán György, Sinka István, Erdélyi Ferenc mészkő anyagból készültek. Ezek a portrék tanúsítják jól, de nagyobb méretű alakos faszobrai is, hogy a Rajki-szobrok anyagainak önjelentése van. Ennek oka az a benne élő képzet, miszerint egy igazság, hogy a szobrász jeleket véssen, formákat faragjon anyagokba, másik igazság, ahogy az anyagok ezeket a jeleket, formákat hordozzák, viselik. Szoboralakításkor Rajki csak a maga részét teljesíti, a szoborlét további ügyeit rábízza az anyagokra — talán, mert ismeri őket. Asszonyi Tamás müveinek anyaga viszont jelentésekkel teljesen lefedett, ha bronz domborművein, torzóin vagy érmein felcsillan a bronzanyag szépsége, az Asszonyi Tamás irányításával történik, nem az anyag önjelentéseként. A görög hellenisztikus szobrászat forrásaiból táplálkozik Asszonyi Tamás egyéni klasszicizmusa, amely nem a klasszicista vonalnak évezredek során többször is megtalált példáját tekinti követésre méltónak, hanem a szobrászi formák finom lüktetését, lélegzését is megengedő hellenisztikus teret. A hellenisztikus tér élménye egyben kultúra élménye is Asszonyi Tamásnak, mindenesetre művészetét a teljes átélés szándéka határozza meg. A felületekre hívott formák lágy mozdulatok inspirációit őrzik, hogy átszellemüljön az anyag, ne maradjon meg a maga természetes mivoltában. Az átlelkesítés és a jelentéssel való lefedés az Asszonyi-művek tényleges történései. Mert alkotójuknak az anyag kultúrába öltöztetése az egzisztenciája. Asszonyi Tamás sok száz érmet készített az utóbbi 20 esztendőben, megbízásra vagy pályázatok nyerteseként. Amikor ő a főiskoláról kikerült, a megújuló magyar érmészet lírai korszakát élte. Egymásba úszó lágy formák, vonalak bizonytalankodtak az érmek felületén. Asszonyi hangsúlyozott jói artikuláló formákból épített, figyelmesen megmunkált felületű, jól előadott érmekkel jelentkezett. Fegyelem és szakmai precizitás sugárzott belőlük. Ez ébresztőként hatott a merengő lírikusokra. Ily módon serkentője lett a magyar éremmúvészet 70-es évekbeli fellendülésének. Ő maga azonban sohasem esett követői vétkébe, hogy pusztán csak az anyagra bízza az éremfelület jelentéseit. A különböző anyagok különböző művészeti médiumok. Más és más jelentések hordozására alkalmasak. Asszonyi Tamás érzékeli, hogy a nyilvánvalóan bronz vagy fémanyagú érem bronz vagy fémanyagát istenkísértés külön is hangsúlyozni. A fémanyagok anyagszerűsége mágikus. A kőszobrásznak nagyobb az esélye, hogy anyagszerű szobrot készítsen, mint az érmésznek, hogy anyagszerű érmet. Hiszen a kőanyag karaktere, hatása természetes, a fémötvözetekből előállt bronzé viszont művi. Tisztultabb, racionálisabb anyagszemléletet érzek ebben a felismerésben. Asszonyi Tamás érmészettől eltérő szobrászmunkái: budapesti védett nevű utcákat megjelölő plasztikák, valamint dísz-, szökő- és ivókutak. Közöttük a szentendrei kovácsoltvas ivókút, amely a hajdani helyi kereskedőcéh síkrajzolatú jelvényének plasztikai átformálása. Tetejében a régi kereskedők tisztes négyszázalékos hasznát jelentő 4-es szám látható. Igazából ennek a jelvénynek emelt szobor ez az ivókút, amely Szentendrén a Városháza mögötti térségben, a Bodor-ház előtt áll. A Bodor-ház megemelt padlásterű épület. Magas homlokot mutat az utcán járóknak. Mem hivalkodik vele, de nem is tagadja: módos ember építette. Пет a művészet fényét sugározza a Bodor-ház, hanem korának realitásait, tényeket. Köztük azt, hogy a bő termésnek tágas raktár kell. Asszonyi Tamás kútja is konkrétumként jelentkezik a ház előtt, az utcán járó szomjas embernek ivóvíz kell. Ligeti Erika a Siófokon található Ülő kislány szobrot és a Gárdonyban álló Horgászfiú szobrot mintázta Szentendrére érkezése előtt. Azóta Anya gyermekkel kompozícióját készítette, amely Budapesten az I. sz. Női Klinika parkjában látható, aztán a Krúdy Gyula tondó formátumú dom131