Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Kovács Gyula: Szentendrei szobrászok

borművet, amely Várpalotán kapott helyet, a Mártírok utcát jelölő utcatáblája Siklóson található, Szentendrén a Vujicsics Tihamér Zeneiskola bejáratát élénkíti Fuvolás című bronz domborműve. Ligeti Erika köztéri alkotásai jól megoldott szobrászi munkák, mégis inkább az érmészetet érzi személyiségéhez illó' műfajnak. Valóban, neve a hazai és a külföldi képzőművészeket kedvelő közönség előtt különös egyéni látásmódot érvényesítő kisplasztikái, portréi és érméi által ismerős. Méltatói az e műveiben megnyilvánuló groteszk tényeket értékelik, kissé monoton egyöntetűséggel. Pedig ő azok közé a művészek közé sorolható, akiknek műveiben a groteszk tények nem csupán ötletek, nem is különös, különc személyiségükből következő furcsaságok, hanem korunk különös valóságait jelzik. Mint nem egy művészünk, úgy Ligeti Erika sem engedelmeskedik minden esetben a vizuális akarat rendszuggesztiójának. Nem az akart, hanem a megértett rend segítheti csak termékeny elmélyülését a művésznek. Ligeti Erika a természetben rejtező szépségek felkutatásával: kavicsok, növényi magvak, termések, gyümölcsök és a természet ezernyi teremtőd menye arcának megismerésével, a természeti és emberi rend egymást áthatásaiban bízik. Ezért varázsol is, amikor a talált természeti formát átnyomja agyagnegatívba. Ekkor csakugyan felsőbb hatalmak is segítik vagy akadályozzák a forma átlényegülését. Amikor például egy kavics látni kívánt arcát a lesimított, puha anyag felett tartja, hogy belenyomja, e tevékenységének koreográfiája hasonlatos a kínai festőkéhez, akik szintén hosszas koncentrációt követően támadják meg ecsetükkel a festendő kép felületét, hogy egyegy színletétet rögzítsenek rajta. Valóban Isten kezében vannak a formaátnyomásos és a színletétes módszer követői, hiszen olykor a totális koncentráció árán szerzett eredménynél jobbat ad a jó szerencse. Mint Asszonyi Tamás művészetére, úgy Ligeti Erikáéra is ránehezül a régi művészetek árnyéka. Csak amíg Ligeti a hatásokkal telítkezik, addig Asszonyi rendszerük logikáját is értelmezi. Nem véletlen, hogy amikor a 70-es években a magyar éremművészetből kiszakadt az alkalmazott érmészet, mint némi szakismeretet igénylő ipari tevékenység, hogy erre a jelenségre Asszonyi Tamás Éremépítő szekrény és Éremépítő készlet című műveivel hívta fel az ország figyelmét. E müveiben felsorakoztatta az éremkészítés kliséit, sablonjait, amiknek felhasználásával bárki készíthet érmet. Mert ő képes rendszereket áttekinteni, s értelmezni a mükészítés sok viszonylatát. Ligeti öntörvényüsége hangulatához kötöttebb, voltaképpen megindultságait, szép képzeteit varázsolja műveiben. Esetében a képzelet és a valóság ütközéseiből irónia keletkezik. Ha úgy esik, önirónia is. Példa erre az egyiptomi művészet hatását, „árnyékát őrző" vörösmárványból faragott Önarckép című műve, amely arra is bizonyosság, hogy a nagy korok művészetének még az árnyéka is fényt sugároz. Jan van Eyck, az európai reneszánsz művészet kialakításában részt vevő aprólékos, a középkori világkép bonyolultságát érzékeltető festészetének csúcsa az Arnolfini házaspár című képe. E jelentésekkel zsúfolt kettős portré egyik alakja, Arnolfini enervált, energikus, terhelt és konok, régi és új ember egyszerre, akiben együtt élnek változó korszakának ellentmondásai. Ligeti Erika megmintázta e kép alapján Arnolfini portréját. Sikeres ez a mű, mert a magunk 20. századi korszakváltozásunkat nehezen elviselő arisztokratizmusok mineműségére is rávilágít: az emberen kívül és belüllevőségek tényével. Ligeti Erika Judo éremsorozata kavicsátnyomásos technikával készült. A kavicslét és a judo önvédelmi sport közös eleme a mozgás. Arcukat a folyami kavicsok sodródó, ütköző létük során szerzik, amíg közülük vajmi kevés elnyerheti a tökéletes kavicsformát, a gömbformát. A judo sport a testek ütközésének és az ütközések elkerülésének rituális rendszerén alapszik. A judóversenyző célja, hogy mindig a kavics tökéletes formájához mérve alakítsa mozdulatait. Ennek a lényeges összefüggésnek a megsejtése, felismerése az ember és a természeti rend mélyebb rétegébe vezet bennünket. Az akarat is formálódik a megértett rend által. 132