Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Művészeti központok Pest megyében - Végvári Lajos: Zebegényi művészek

érdekében óv a felületes álművészettői, a primitiv dilettantizmustól. Széles látókörű, a mesterség és a művészet történetében jártas emberek képzésére törekszik. De vállalkozik arra is, hogy egyes kiugró tehetségű növendékeit a magasabb szint elérésére segítse. Valóban több tucatra tehető azoknak a volt növendékeinknek a száma, akik sikeresen felvételiztek művészeti főiskolákon, s rendszeresen kiállító művészekké váltak. A növendékek zöme az iskola közreműködési célkitűzésének megfelelően ismeretekben gazdagodva tovább végzi szokásos munkáját, s a munkahelyén szerez újabb híveket a vizuális művészeteknek. Az iskola eredményeit dicséri, hogy évente nagyszámú külföldi kéri felvételét. Rendszeresen visszatérnek növendékeink Csehszlovákiából, a német Demokratikus Köztársaságból, a német Szövetségi Köztársaságból, de még a tengerentúlról is. Az iskola mai sikerei sok belső küzdelem és önfeláldozó munka árán jöttek létre. Kiváló gazdája a szabadiskolának a Szőnyi István Baráti Kör, melynek titkára, Dániel Koméi saját személyes ambícióit áldozta fel az iskola érdekében. Jelentős szerepük volt az alapító tanároknak, kik ügyszeretetükkel és a művészeti életben élvezett tekintélyükkel védelmezték az iskolát a kezdeti időkben megnyilvánuló politikai gyanakvással szemben. Dániel Kornél A múzeum megalapítása következtében Zebegénybe települt Dániel Kornél nemcsak kiváló szervező és a közművelődés lelkes munkása, de aktív festőművész is. Zebegényben festett képein természeti élményt és a képalkotás modern szerkezetes rendjét kívánta folyton változó szintézisbe hozni. A dunai táj fényeit sajátos geometrikus alakzatok útján fejezte ki: ezeken az alkotásain a kék és sárga komplementer feszültsége dominál. Az ilyen jellegű alkotásaiban leginkább az ún. „orfikus kubizmus" módszerét követi, felhasználja Delaunay művészetének tanulságait. Otthonos a figurális kompozíciókban is: ezekben a tömeg és a formákat körülvevő színes kontúrok problémáival foglalkozik. Hasonló felfogás jellemzi csendéleteit is. Ebbe a műfajba sorolhatók legjelentősebb alkotásai. Logikus, szerves formaépítkezésre való törekvése, a látvány analizálására való készsége ezekben a képeiben nyilvánul meg a legjobban. Rajzai szuggesztív közvetlenségükkel hatnak. Kórusz József Az iskola alapítói közé tartozik Kórusz József festőművész, aki áldozatkész társadalmi munkása a Dunakanyar Intéző Bizottságnak. 1980-ban Zebegénybe települt. Gazdag élményvilág, bensőséges érzelmi átélés és imponáló mesterségbeli biztonság jellemzi. Szőnyi István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. A mesterétől hallottakat, tömör, de mindig telibe találó korrektúráinak emlékét ma is őrzi nemcsak emlékezetében, de művészi gyakorlatában is. Mesteréhez való viszonyát mi sem jellemzi jobban, mint Szőnyi egyik pregnáns megállapítása: „A művészetet csak folytatni lehet". Ez azt jelenti, hogy tisztelni, becsülni és értelmezni kell tudni a hagyományt, olyan módon élni az elődök eredményeivel, hogy a művész az általa kínált,,tükörben" felfedezze önmagát, azt az egyetlen személyes és megismételhetetlen lehetőséget, amelynek betöltésére csakis ő hivatott. Ezt az elvet követte Kórusz József eddigi pályafutása során. Már főiskolás korában felismer279