Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

seltem s nyomdánk részére elfogadhatónak véltem azokat. Mivel pedig tőled ... vettem, úgy gondoltam, hogy hozzád intézem, kiadásukban a tejeles neved alatt adom a nyilvánosság elé e kánonokat." Skaricza 1588. augusztus 29—30-án Válaszuti György unitárius lelkésszel folytatott vitát Krisztus istensége dogmájáról. A vita folyását VÁLASZUTI György jegyezte fel. „imez rendet tartom írásomban: 1. Az Máthé Uram ide ieovetelinek indulatiát irom megh. 2. Pétsen leott bezélgetésenknek,végzéswnknek módját irom megh. 3. Praedikálásának ees abból való kerdezkedésinknek rendit irom megh." Pécsett a várfalakon kívül találkozik a két vitatkozó fél, fölsétálnak a hegyre, ,,az híresneves Tettyének kúfejihez és bőséges forrásához, mely harminckét malmot éjjel-nappal forgathat ..." Skaricza vita előtt megmossa arcát, megmártja kezét a forrás vizében, majd így fordul jövendő vitatkozó társához: „Tisztelendő György uram, kegyelmed hivatala és tisztessége ez, hogy engemet kérj és ints az itt való prédikálásra. Énnekem is mind az én hivatalom, mind tisztességem azt adja tennem, hogy az kegyelmetek kévánságát meg ne vessem. De hogy az én cselekedetem nagyobb bátorsággal lehessen, és kegyelmed is, hogy ne láttass te magadtól ez dologra engemet ingerelni, azt akarom, hogy bátor az kegyelmed fráteriben is kettő, vagy három jelen lenne, hogy ük is ne vádolhatnának, mért vakmerőségemből és ok nélkül cselekedtem ez dolgot." A Pécsi disputa néven emlegetett munka ízes magyarságát már múlt századi kiadója, JANKÖVICH Miklós is dicsérte szemelvényes kiadásában. ,,Illy becses, és ritka kéziratnak eddig előadott kivonása nemcsak ékes tiszta magyarságával gyönyörködtet, azon ékes örömet gerjesztvén bennünk, hogy még a' pogány Törökök dühös birodalma alattis, olly szeplőtlenül hagyatott Magyar nyelvünk, és fenntartatott Nemzetiségünk" Válaszuti György, az ellenfél is így kéri vitára Skariczát: ,,... ez országot, és egiéb tartomániokot által folta az kegielmed hire neue, ees azt mondom, hogi mindniáion sem tehetneok mi, kik itt tanitók vagiunk azt, az kit kegielmed:".. .

47 BARLA Jenő tanulmánya (és előtte is sokan) 1606-ig tartja Skariczát réckevei papnak, ebben az évben halt volna meg.

48 Herepei János talált azonban egy könyvbejegyzést az 1597-ben Debrecenben tanuló Szegedi Lőrinc kezétől, mely rögzíti, hogy Skariczát 1591-ben március 21-én kóbor törökök saját házában ölték meg. Mindezt megerősíti Szegedi Lőrinc mesterének, Újfalvi Imre énekeskönyvének előszava az 1602-es évben.,, Az ki azért ebben munkálkodnék az mi nyelvünkben mint nemellyek az ő nyelvökben, hogy tudni illik az egész Psalterium bötü szerént az mennyire lehetne ... kimenne, drága, hasznos és dicsiretes dologban munkálkodnék. Az bódog emléközetü Kevi Skaricza Máté, ugyanott való tanitó, kitt anno 1591. az Tolvajok házából kivivén megölének, hallottuk, egy ebben forgolódott. De ha elvégezte volt-e, avagy nem, bizonnyal mi nem tudjuk. Ha el nem végezte, igen nagy kár, mert jó módja volt benne, az mint azokból alkolmason megtetszik, az melyek kezünkben akadtanak. Ha penig elvégezte, és valaki ő magának tartja, nagy irigység, ne mondjam szentségtörésnek."

49 SZENCI MOLNÁR Albert is az addigi fordítók zsoltárfordításai közül csak Szegedi Gergely, Sztárai Mihály, Bornemisza Péter, Huszár Gál, Beythe István és Skaricza Máté fordításait tartotta megfelelőnek. „De az egez soltart Magyar versekben még senki nem formálta en tudásom szerint. Látom pedig aztis, hogy az Dominus Scariceus es ez elöt meg jinondot fö emberek Psalmusi kivöl, némelljec igen paraszt versekben vadnac foglalván" — olvassuk a Psalterium Ungaricum előszavában.

50 A református énekszerzők közül Skaricza Máté kevés számú fordítása figyelemre méltó. Zsoltárfordításai már nem parafrázisok, hanem a bibliai szöveg pontos átültetései. A század végén a teológusok közigénye már ezt a fordításfajtát, a pontos átültetést sürgette. Skaricza fordításai gondosak, az irodalomtörténeti kutatás jó néhány éneket csak feltétlesen tart Skaricza-munkának. Az Erős várunk nekünk az Istent, Engels szerint a XVI. század 20 rT-