Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Farkas Péter. Kemény Zsigmond és Szász Károly

a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, Szász Károly tanári keze alatt gyermekként, serdülő ifjúként. S ez egyenlő azzal, hogy befogadó, alakuló emberként. S ne felejtsük el azt sem, hogy Szász Károly s több jeles tanár sorsa is elvezethette Keményt az illúziótlansághoz. Más lapra tartozik, hogy később, az emlékbeszédben, Kemény nem adott magyarázatot erre az illúzióvesztésre, melynek eredményeként tragikus hősei megszülettek. Nem adott magyarázatot, mert mint láttuk, akkor mások voltak a szándékai. S ennyi kutatásra serkentő ok felsorolása után következzék még egy, szinte mellékes, de szépségével megragadó ok. A szintén nagyenyedi tanár volt ÁPRILY Lajos 1926-ban írt egy költeményt Bethlen Gáborhoz. Ebben az iskolaalapító fejedelem elé sorakoznak a hálás enyedi diákok, köztük Kemény Zsigmond, a „Poéta" is. „Ma mind, akiknek múltban és jelenben Te adtál messzehordó szárnyakat, fészekbe visszavágyó szárnyalással seregszemlére visszaszállanak. És jön Poétád, éjkomor szemének tekintetét hálával szegzi Rád, ki annyiszor sötét márványba véste a végzetes magyar tragédiát."

19 A költők, úgymond, megértik egymást. Kemény Zsigmond hálájának emlegetése tehát nem üres fecsegés. Ámde azt, hogy kinek s miért volt, lehetett hálás, nekünk kell megfejtenünk. Elemzésnek és (részben) életírásnak szükséges következnie. Mit is mondott erről, immár egy évtizede, BENKŐ Samu? íme, a következőket: „Száz évvel azután, hogy Kemény Zsigmond porai a pusztakamarási domboldalon elvegyültek a mezőségi rögökkel, az emlékező immáron tudván tudja, hogy nem az írónak, a maradéknak van szüksége az »életírásra«. Mégpedig olyanra, ami a művekhez kalauzolja el a most olvasóvá felcseperedő nemzedéket."

20 ,,Az eszme és az eszmény embere": Szász Károly Az életírás, melybe bele kell vágnunk, ezúttal nem Kemény Zsimgond pályáját veszi tárgyául, hanem a Szász Károlyét. Ugyanis erre van szükségünk. Egyrészt a téma, Szász és Kemény kapcsolatának kifejtése okán, másrészt a Szász Károly-irodalom szegényessége miatt. Berde Mária már említett művét sem tekinthetjük valóban életrajznak, mert nem az, hanem regény. Sajnos a hiány ezúttal sem pótolható, hiszen a témánk — éppen az előbb volt erről szó — nem Szász Károly élete. Ebben a fejezetben mégis erről beszélünk, de közben Kemény Zsigmond életéről is. Bevezetésképpen tudjunk meg valamit — röviden — Szász Károlyról. A lexikon szerint

21 Vízaknán született 1798-ban, s Marosvásárhelyt hunyt el 1853-ban. A nagyenyedi református főiskolán tanult 1805—13-ig, majd 1814-ben Kolozsvárott jogot hallgatott. Marosvásárhelyen volt jurátus 1815-től, s ügy védi oklevelet szerzett 1817-ben. Ezután, 1820-ig Bécsben élt ifjú arisztokraták nevelőjeként. Ekkor került kapcsolatba Bolyai Jánossal. Hazatérve a nagyenyedi főiskola jogtanára volt 1821-től. Nagy szerepet játszott az erdélyi re82