Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Farkas Péter. Kemény Zsigmond és Szász Károly
formmozgalmakban. Az 1834-i erdélyi országgyűlésen, mint Vizakna követe, az ellenzék egyik vezére volt. Ottani szereplése miatt, az országgyűlés feloszlatása után, a kormány perbe fogta. 1839-ben a nagyenyedi kollégium természettani tanszékére helyezték át. 1848-ban, mint erdélyi országgyűlési képviselőnek, szerepe volt Erdély uniójának kimondásában, utóbb a pesti első nemzetgyűlés tagja lett. Az első felelős minisztériumban közoktatásügyi államtitkárként szolgált, majd Eötvös József lemondása után a minisztérium vezetője volt Debrecenben is. Világos után ezért üldözték, később azonban kegyelmet kapott. 1851-től haláláig a marosvásárhelyi református kollégium tanára volt. Egy kortörténeti munkája, valamint több jogi és nyelvtudományi tankönyve jelent meg. Akadémiai levelező tag lett 1833-ban, s rendes tag 1834-ben. Valamivel részletesebb élet- és jellemrajzot írt Szász Károlyról G. VARGHA Zoltán. 22 Szerinte, pontosabban az általa hivatkozott önéletrajz szerint (mely 1912-ben dr. Szász Bélánál volt, úgy látszik kéziratban) Szász Károly „három éves korában már olvasott, hét évet töltve be, latinra úgynevezett constructionis error nélkül fordítván, Enyedre vitetett s ott egyszerre a negyedik diák iskolába a syntacticaba lépett". 23 Iskolai éveivel kapcsolatban érdemes hosszasabban idézni a még részletesebb életrajzot, KISS Géza és TURNÖWSKY Sándor művét: „Hat év alatt végzi el Enyeden középiskolai tanulmányait. A tudomány minden ágában nagy fogékonyságot tanúsító, tehetséges diák fejlődésére komoly hatást gyakorolnak kiváló, haladó szellemű tanárai, kik valamennyien külföldi egyetemen végezték tanulmányaik nagy részét. Természetrajzra Benkő Ferenc, az első, magyar nyelven megjelent ásványtan szerzője, a jénai természetvizsgáló társaság tagja, matematikára pedig Kovács József tanítja, aki Hágában és Göttingában végzett tanulmányai után foglalta el az enyedi katedrát. Nyelvtanra Nemegyei János, történelemre Herepei Ádám oktatja... Ha Szász Károly életművét elemezzük, valamennyi tanárának hatását fellelhetjük tudományos és közéleti munkásságában. A magyar nyelv lángoló szeretetét és a nyelv jogaiért való elszánt küzdés szellemét nyilván az a Benkő Ferenc oltotta belé, aki felsőbbségi tilalom ellenére is magyar nyelven tanított a Bethlen Kollégiumban. Matematikai tehetségét Kovács József fejlesztette, s hogy az ékesen szólás művészetében oly nagyra vitte, abban kétségkívül része volt Herepei Ádámnak. Az 1805—1811. években elvégezte középiskolai tanulmányait. 1811-ben már tógátus diák. Aztán beiratkozik a bölcseleti tanfolyamra, s még két évig tanul az enyedi kollégiumban. 1813-tól kezdve a kolozsvári katolikus jogi líceumot látogatja, s 1815-ben leteszi a jogi vizsgákat." 24 A hosszabb időzés Szász diákéveinél azért fontos, mert tudjuk, hogy Kemény — s ez nem teljesen magától értetődő — ismerte ezeknek az éveknek a történetét. Sőt, van olyan, s ezekre az évekre vonatkozó adat, mely kizárólag tőle származik. Az emlékbeszédében írta Kemény, hogy a kolozsvári jogtudor tanár Fortini Károly Szászra célozva azt mondta volt, hogy „ezt a tizenhét éves fickót ma bátran katedrába ültethetném". 25 Bizonyosra vehető, közvetlen bizonyítékok nélkül is, hogy ez a Kemény Zsigmond által személyesen nem ismert, de utólag valamiképp mégis megismert fiatal Szász Károly volt olyan hatással Keményre, mint a felnőtt, mert az ifjúval könnyebb lehetett azonosulnia. Többé-kevésbé érvényes lehet erre a hatásra az, amit ANCSEL Éva mondott a „történelem hetedíziglenérőY\ hogy tudniillik „A történelem kontinuitása sokkal erósebb, mint amilyennek azok hiszik, akik éppen áttörni akarják ezt a folytonosságot. Erősebb és nemcsak a termelőerőkben, intézményekben, hanem az egyének legbensőbb életében is." 26 Nagyon fontos ez a Kemény Zsigmond számára Szász Károlyon keresztül megvalósuló történelmi folytonosság, mert a felvilágosodás késői nemzedékéhez kapcsolta Keményt. Aligha kell említeni, hogy Szász természetesen csak azt adhatta tovább (nem mint történetet, hanem mint szellemet), ami benne is élt. Miként BENKŐ Samu megállapította: „Szász Károlyt szerteágazó intellektuális érdeklődése, sokoldalú elméleti felkészültsége, nevelői, tudományos és politikai pályája a felvilágosodás polihisztor típusú gondolkodóival rokonítja. Ugyancsak a felvilágosodásból eredeztethető munkásságának bölcseleti kötőszövete, a pedagógiai optimizmusnak az 83
