Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

In memoriam Sík Sándor - Mészáros István: Sík Sándor pedagógiája

A körülöttünk zajló XX. századi világ azonban nem az ígéret Földje, ez még a sivatag pusztasága, amely rengeteg veszélyt rejtve fenyegeti a felnövekvő fiatalt. A Megyeri hitvallás-ban szemléletesen mutatja be a költő e veszélyek közül főként az önzés csapdáit. Az önzés egyik csapdája: a hedonizmus. „Nézd, dél felé pokolveres az ég. / Tudod, mi az? A pesti éjszaka! / Mozik reklámja, kávéházi csillár, / Szeméremoltó színpadok tüze, / Vadember-tánc őrjöngő forgatagja, / Csupasz testeknek festett fénye-szennye, / Lihegő, lázas cigarettafüstös, / Villanysugaras, izzó rothadás. / Nem látod-e, hogy tántorog belé / A céda fénybe minden, ami ép?" Az önzés másik csapdája a birtoklásvágy és a hatalomvágy. „Alföld, Dunántúl? Alszik. Minden alszik! És álmaik, merész nagy álmaik / Meddig repesnek? Egyiké: a szomszéd / Kövér telkéig, falu végéig; / A másiké: hogy eztán tíz garast / Kaparhasson kilenc helyett; / A harmadik: hogy egy collal magasabb székbe ülhesen, mint a többiek." De ugyanez történik világméretekben, az önzés tombol mindenütt: „Ember volt mindig ember farkasa, / De a farkas is falkában vonít; / Most, most a farkas farkast fojtogat, / Testvér testvérnek marcangolja torkát, / Jóllakott éhest, éhes jóllakottat..." A gyűlölet uralkodik szerte a világban. Egy jobb, emberibb világot kellene teremteni itt e hazában. De az idősek generációja tehetetlen, képtelen a tevékenységre, az értékes tettre. Tőlük semmi jó nem várható. Tespedt, alvó nemzedék ez. „Erdő alszik, tábor alszik, / Ország alszik, minden alszik, / Inaszakadt kísértetes / Álom álma mindenen" — írta az Éjjeli őrségen című versben. De egyszer vége kell hogy szakadjon a tehetetlenség álomkórjának: „Cserkésztestvér, meg van írva: / Isten mozdul, felleg oszlik, / Óra harsan és az éjnek / Síró mélye felszakad, / Akkor éber csepp tüzünkkel / Ébregetni álmodókat, / Keltegetni holtakat: / Mi leszünk a virradat." Éjszakai őrségállás, virrasztás, vigília, virradat — költői kulcsfogalmak ezek Sík Sándor pedagógiai gondolataiban. A virrasztás, őrállás, vigília a fiatalkori felkészülés feladatának tudatos vállalását és teljesítését jelenti; a nehezen felderülő, de mégiscsak megérkező virradat pedig a tevékenység színtereire való felnőttkori kilépés, a társadalomban való felelős helyfoglalás, a vezetés átvételének szimbolikus képe. S ha ütött a virradat órája, akkor itt az idő mind az egyes ember, mind a nemzet, a társadalom életében: át kell formálni a szűkebb-tágabb környezetet, majd egyre táguló körökben a társadalom minél több szféráját, a világot a testvériség, a szeretet szellemében. Ezt az elképzelt, megteremtendő ideális új világot költőnk három szimbolikus képben szemléltette. Az egyik: egy hatalmas sátor — a Cserkészek című versben 1931-ben írt erről — s a benne összegyülekezők között nem lenne semmiféle ellentét, megszűrtne itt mindenfájta „inasfiú és grófgyerek" társadalmi különbsége. „És megfújnánk a sátor előtt / A rajkürtön a gyülekezőt. / És minden magyar ember hallaná, / És a sátrunkat sátrának vallaná, / És jönne mind, mind csapatostul, / Könyvestül, kardostul, szerszámostul, / S mint a puszta kajámban nemes paripák / Úgy bújnánk össze a sátor alatt, / És virrasztanánk együtt a nagy vigíliát, / Amíg mozdul a virradat." Az új, kialakítandó társadalom másik szimbóluma: a város. ,,Ó emberek, Gödöllő erdejében / Egy város épült, mesebeli város, / Legenda-város, a boldog reménység / Egyetlen városa". — hirdeti Sík Sándor 1933-ban a Világjamboree színházának megnyitójára írt prológusában. És miből épült ez a város? „Nem sátorokból: fiatal szívekből. / Törvénye egy: a testvérszeretet. / Címere: liliom. Védőfala: / Egymást szorító testvéri kezek. / És anyanyelve: az erős mosoly." A világ ifjúságának ez a gödöllői testvériségvárosa, szeretetvárosa reményt ad arra — fejezi be versét a költő —, hogy nemsokára, előbb-utóbb az a hasonló berendezésű Város, „a nagy Ember-Város / Egyszer csak állni fog". 661