Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

gyakorlatban, nem mondva le azonban végleg, hosszú távon a régi magyar drámai értékek bemutatásáról sem. Részletek a megyei és városi vezetőség, valamint Zsámbéki Gábor igazgató 1973. janu­ár 11-én tartott előkészítő megbeszélésén készült feljegyzésből: Zsámbéki Gábor kifejti, hogy ,,.. .jóllehet az évekkel ezelőtt megfogalmazott koncep­cióban az évszázadok során elfeledett vagy színpadra sem került, elsősorban magyar drá­mai alkotások, feldolgozható töredékek, iskoladrámák, diákkomédiák, moralitások bemu­tatása vagy felelevenítése volt az egyik fő törekvés, mégsem lehet kizárni a környezetbe illő más klasszikus, netán eredeti művek bemutatását sem. A művészeti vezetésben beállott vál­tozás kényszerű időveszteséget okozott, emiatt képtelenség »újonnan felfedezett«, az előző bemutatók nyomdokain haladó színművet műsorra tűzni az 1973-as évadban. Bemutatásra éppen ezért a jelen helyzetben Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát javasolja. A Vízkeresztnek valóságos színtere lehet a tér, színpadot nem igénylő rendezői megol­dással »élő« keretben lehet játszani, a színpad—nézőtér közti távolságot pedig szinte telje­sen meg lehet szüntetni. ... A Teátrum játékainak folytonosságát megszakítani nem szabad. Nem lenne helyes ki­hagyni egy esztendőt, csupán azért, hogy »eredeti« felújítást, átdolgozást, elfeledett vagy rég nem játszott darabot találjunk. ... A darabválasztást azonban távlatilag is leszűkíti a reális helyzet, ugyanis nincs elég és megfelelő olyan színmű, magyar eredeti meg főként nem, amellyel komolyan számolni lehetne, ha mereven ragaszkodnánk az eredeti koncepci­óhoz, az első bemutatók köréhez. ... Szándékában áll [Zsámbékinak] az eddigiektől eltérően több vidéki vezető-színész, fi­atal pesti színész, valamint néhány főiskolai hallgató bekapcsolása. Nem eltérő, sőt vissza­térő elképzelés ez az eredetihez. ... A közelmúltban tárgyalt Weöres Sándor költővel, aki szívesen foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a Szentendrei Teátrum számára vidám, a környezetbe illő vígjátékot írjon. Ezt követő években az eredeti koncepcióhoz inkább köze­lítő, a Teátrum játékstílusát kialakító, továbbfejlesztő olyan vígjátékokat, komédiákat, mo­ralitásokat lehet és kell találnunk, amelyek mindenképpen egyedivé, »szentendreivé« teszik a Teátrum előadásait. ... Az elmúlt két esztendőben sikeresnek bizonyult vásári játékok, úgynevezett előjátékok megoldására is igyekeznek a rendezővel megfelelő formákat találni. A Shakespeare­vígjátékban szereplő bolond és bohóc darabon, előadáson kívüli szerepeltetése és a térre vezető utcasor pedig környezetileg is megadja erre a lehetőséget." Az illetékes fórumok elfogadták Zsámbéki Gábor elképzeléseit, hamarosan megkez­dődhettek a Vígszínházban a Shakespeare-vígjáték próbái. A teátrumi előkészületekkel párhuzamosan folytak a Szentendrei Nyár előkészületei. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973. február l-jén kelt előterjesztése szerint a ren­dezvénysorozat fő célja változatlanul az, hogy ,,... a Teátrumhoz egy pezsgő és eleven kul­turális tevékenység kapcsolódjék, melyben az egész éves közművelődési munka legmaga­sabb szintjét, csúcspontját éri el." A politikai, társadalmi, tudományos, művészeti, Sport­es egyéb rendezvények sorában ebben az évben indultak a múzeumkerti hangversenyek, melyeket azóta évről évre nagy sikerrel rendeznek meg. A nyári programok szervezői to­vábbra is a Városi Tanács V B. Művelődésügyi Osztálya, a József Attila Művelődési Köz­pont és a Ferenczy Múzeum, illetve az 1972-ben Szentendrére költözött Pest Megyei Mú­zeumok Igazgatósága. Természetesen a város többi kulturális intézménye, sőt több termelőüzeme is bekapcsolódott a munkába. Az 1973-as Szentendrei Nyár július 1-től 29-ig tartott, ezen belül a Teátrum július 6. és 22. között összesen tizenegy előadást rendezett. A Szentendrei Nyár propagandáját időben megkezdték. Nyomdába kerültek a plaká­tok, szórólapok, áprilisban a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Nemzetközi Újságíró Szö­vetség Videopress-pavilonjában naponta öt alkalommal vetítették a szentendrei szabadtéri 613

Next

/
Oldalképek
Tartalom