Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

gyakorlatban, nem mondva le azonban végleg, hosszú távon a régi magyar drámai értékek bemutatásáról sem. Részletek a megyei és városi vezetőség, valamint Zsámbéki Gábor igazgató 1973. január 11-én tartott előkészítő megbeszélésén készült feljegyzésből: Zsámbéki Gábor kifejti, hogy ,,.. .jóllehet az évekkel ezelőtt megfogalmazott koncepcióban az évszázadok során elfeledett vagy színpadra sem került, elsősorban magyar drámai alkotások, feldolgozható töredékek, iskoladrámák, diákkomédiák, moralitások bemutatása vagy felelevenítése volt az egyik fő törekvés, mégsem lehet kizárni a környezetbe illő más klasszikus, netán eredeti művek bemutatását sem. A művészeti vezetésben beállott változás kényszerű időveszteséget okozott, emiatt képtelenség »újonnan felfedezett«, az előző bemutatók nyomdokain haladó színművet műsorra tűzni az 1973-as évadban. Bemutatásra éppen ezért a jelen helyzetben Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát javasolja. A Vízkeresztnek valóságos színtere lehet a tér, színpadot nem igénylő rendezői megoldással »élő« keretben lehet játszani, a színpad—nézőtér közti távolságot pedig szinte teljesen meg lehet szüntetni. ... A Teátrum játékainak folytonosságát megszakítani nem szabad. Nem lenne helyes kihagyni egy esztendőt, csupán azért, hogy »eredeti« felújítást, átdolgozást, elfeledett vagy rég nem játszott darabot találjunk. ... A darabválasztást azonban távlatilag is leszűkíti a reális helyzet, ugyanis nincs elég és megfelelő olyan színmű, magyar eredeti meg főként nem, amellyel komolyan számolni lehetne, ha mereven ragaszkodnánk az eredeti koncepcióhoz, az első bemutatók köréhez. ... Szándékában áll [Zsámbékinak] az eddigiektől eltérően több vidéki vezető-színész, fiatal pesti színész, valamint néhány főiskolai hallgató bekapcsolása. Nem eltérő, sőt visszatérő elképzelés ez az eredetihez. ... A közelmúltban tárgyalt Weöres Sándor költővel, aki szívesen foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a Szentendrei Teátrum számára vidám, a környezetbe illő vígjátékot írjon. Ezt követő években az eredeti koncepcióhoz inkább közelítő, a Teátrum játékstílusát kialakító, továbbfejlesztő olyan vígjátékokat, komédiákat, moralitásokat lehet és kell találnunk, amelyek mindenképpen egyedivé, »szentendreivé« teszik a Teátrum előadásait. ... Az elmúlt két esztendőben sikeresnek bizonyult vásári játékok, úgynevezett előjátékok megoldására is igyekeznek a rendezővel megfelelő formákat találni. A Shakespearevígjátékban szereplő bolond és bohóc darabon, előadáson kívüli szerepeltetése és a térre vezető utcasor pedig környezetileg is megadja erre a lehetőséget." Az illetékes fórumok elfogadták Zsámbéki Gábor elképzeléseit, hamarosan megkezdődhettek a Vígszínházban a Shakespeare-vígjáték próbái. A teátrumi előkészületekkel párhuzamosan folytak a Szentendrei Nyár előkészületei. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973. február l-jén kelt előterjesztése szerint a rendezvénysorozat fő célja változatlanul az, hogy ,,... a Teátrumhoz egy pezsgő és eleven kulturális tevékenység kapcsolódjék, melyben az egész éves közművelődési munka legmagasabb szintjét, csúcspontját éri el." A politikai, társadalmi, tudományos, művészeti, Sportes egyéb rendezvények sorában ebben az évben indultak a múzeumkerti hangversenyek, melyeket azóta évről évre nagy sikerrel rendeznek meg. A nyári programok szervezői továbbra is a Városi Tanács V B. Művelődésügyi Osztálya, a József Attila Művelődési Központ és a Ferenczy Múzeum, illetve az 1972-ben Szentendrére költözött Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Természetesen a város többi kulturális intézménye, sőt több termelőüzeme is bekapcsolódott a munkába. Az 1973-as Szentendrei Nyár július 1-től 29-ig tartott, ezen belül a Teátrum július 6. és 22. között összesen tizenegy előadást rendezett. A Szentendrei Nyár propagandáját időben megkezdték. Nyomdába kerültek a plakátok, szórólapok, áprilisban a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Nemzetközi Újságíró Szövetség Videopress-pavilonjában naponta öt alkalommal vetítették a szentendrei szabadtéri 613