Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Móricz Zsigmond és Leányfalu

Móricz Zsigmond unokájával Leányfalun 1940-ben (PIM 2882) Puszta Sándor 1937 óta Leányfalu plébánosa volt. „ ... ahogy ide került, tiszteletét tette Móricz Zsigmondnál. Kinn ültek a diófa alatt, a nyári este csillagárjában. Többször is ott ültek aztán. Mert Puszta Sándor sokszor rányitotta az íróra a léckerítés kicsi kapuját" — idézi Szeberényi Lehel a régi emlékeket.

35 Móricz Zsigmond nemcsak az utolsó kitartó leány falui barátot, hanem a pályatársat is tisztelte Puszta Sándorban. így írt Puszta Sándor: Rapszódiák című kötetéről a Kelet Népe 1942. május 15 i számában: „Puszta Sándor a legnagyobb rejtély volt előttem évekig. Ez a rejtély most megoldódott. ... Ha elődöt keresek, Vörösmarty és Arany. A Dunántúl zengése és az Alföld áhítata. Örülök neki: Valaki jött."

36 Móricz Zsigmondot 1942-ben Leányfalun érte a végzetes agyvérzés. „Telefonáltunk a mentőkért. Egész délelőtt haragosan feküdt. A jeges tömlőt lerángatta magáról. Az ágya a fal felőli csíkon most is tele volt könyvekkel. Ép kezével magára huzigálta a könyveket. Telerakta magát könyvvel. Komor volt és eltökélt. Meg akart halni. 495