Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Losonci Miklós: A szürrealizmus hajnala (Ady Endre: Emlékezés egy nyáréjszakára. – Verselemzés)
Piros az ég, lángok nyalják Égi falvak füstje látszik. Ahogy Vaszary János hóban caplató katonái ballagnak és az Emlékezés egy nyáréjszakára c. vers feketevörös égboltja már érzékelhető a költő készülődésében, és sajnos a háborús valóság időszerűvá teszi a porosodni vágyó sorokat. Máskülönben, ahogy Picasso is az idő, a kor árnyalataihoz csatlakozva a stílus több változatán játszik drámai komolysággal, Ady is fejlődésének állomásain, de azonos időben is, a realizmus és a költői avantgarde számtalan szólamát pendíti meg. Ebben a vers-kórusban az „Emlékezés" szürrealista futam. NÉMETH László „kép-gondolkozó"nak ítéli Adyt. 23 Kétségtelen, Ady minden versében gondolkodik és eszmél. Michelangelo Jeremiásának és Rodin Gondolkodó-jának belső képlete szerint, de ő olyan Hamlet, aki képben érez, képben szemlélődik, képben szárnyal. A szürrealisztikus elem ADY lelkületében már egész korán megnyilvánult, nemcsak a még szecessziós és szimbolista versekben, hanem egyik 1900-ban íródott munkájában, mely II. Vilmos császár bosszúját idézi: „Látnod kellett volna Tiencsin utcáit végig borítva copfos holttestekkel. Látnod kellett volna azt a vadállati tobzódást, amit a győzedelmes katonák műveltek. Hallanod kellett volna az égő házakban bennszorultak rémes ordítását. S tudnod kellett volna, hogy mindez az európai civilizáció nevében történik". 24 Ady már ekkor ilyen szürreális magaslatot ér el leírásában, függetlenül attól, hogy nem részese a borzalomnak, csupán képzelettel kelti valós életre a fekete hírt, melyet akkor is ontott a világ. Amikor az iszony testközelbe ér, akkor Ady, immár költőként, ugyanezt a behelyettesítést végzi, ámde a hőfok és az együttérzés lírai csúcsán. Ez a víziós erő lelkének állandója. Itt és ekkor kopogja le először prózában saját Emlékezés egy nyár-éjszakára с költeményét. Nemcsak azt, hanem Salvador Dali Ego zsiráf-ját és Picasso Guernicáját. Igaz, Ady mellett a tiencsini mészárlás is nyitánya a guernicai bombázásnak. A valóság szörnyelágazása a háború, annak megrázó kísérete a vers. „Minden egész eltörött" — talál rá kubisztikusan az iszonyatra Ady, de Nietzschétől eltérően ő a megoldást keresi. Szürrealizmusa megelőzte a szürrealizmust, annak előfutára, s éppen ezen műve által. Nyelv- és képteremtő géniusza új nyomokat talál a kétségbeesésben is. Olyan pillanat- * ban, amikor Barbusse méltán idézi Zolát: „Szánalmas vademberek, vadállatok, banditák, gazemberek vagyunk". 25 Miért, miért születik állat az emberben, teszi fel erős imperatívusszal a kérdést Zola, Barbusse, Ady, Mednyánszky, Romain Rolland, Picasso, Thomas Mann, — Európa legtisztább és legnagyobb szellemeinek sora három évtized folyamatosságában. Hozzátehetjük, miért ebből a szakadékból születnek a mesterművek? Ady szürrealizmus előtti szürrealizmusában, lélektani és sorsadottsága révén, a belső álomszörny indítja a verseket, de a kortól és a hatásoktól, a környezeti elemektől függően ez a lényeg szecessziós, szimbolikus és reális látomsokká alakul expresszív lendülettel. Erős és átható az „Emlékezés" képsora is, s bár a poklok táján jár a lélek összeomlásával — friss. Harmonikus a díszharmóniája. A tempó gyorsul, pedig találat érte jelképes értelemben, Ady ekkor már az élet halálos sebesültje. Európa, a világ, Ady közös szürreális órája 1917 eleje. Már nem a realizmus fájó békülékenységével láttatja a „Nótázó vén bakák" at, mert nemcsak érzi, tapasztalja — tudja már, —, a háború nem pántlika, nem nótaszó, nem romantika, hanem a fekete tűz pokla. A kulcsmondat Apollinaire versében található: Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig legelget a tehén s lassan megmérgeződik. 467
