Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései
római mythológiai zsebszótár (Pest, 1844). A magyar klasszicizmus és romantika művészete, irodalma különösen bőségesen merített az antikvitásból, így nem szorul bizonyításra, hogy Császár jó könyvkiadói érzékkel, jó ügyet szolgálva jelentette meg ezt a korában hézagpótló munkát. A Magyar ősök képcsarnoka (Pest, 1855), a Magyar hölgyek naptára (Pest, 1855,1856, 1857) és a Bellaagh József által írt, Császár által szerkesztett Eletszabályok leánykák számára (Pest, 1845) a magyar nemzeti eszmények és példaképek, illetve a romantika által felfedezett „nőnevelés" jegyében születtek és tisztességes sikert hoztak írónak, szerkesztőnek és kiadónak egyaránt. 6. Publicisztika és lapszerkesztés Császár Ferenc hazafisága írói tevékenységében már 1833-ban és 1837-ben megmutatkozott, amikor a magyar államhoz tartozó olasz és osztrák-német nyelvű város lakosai számára magyar nyelvtant állított össze és adott ki a saját nyelvükön. A magyar múlt iránti vonzódása nem volt öncélú vagy szenvelgős. Bécs-ellenes gondolkodására nem csekély fényt vet, hogy miközben a magyar királyi igazságszolgáltatásban magasra emelkedik, veszi magának a bátorságot, hogy Batsányi Jánossal, a Linzben számkivetésben élő magyar politikussal-költővel levelezzen. Nem átall azzal az emberrel kapcsolatot létesíteni, aki 1809-ben a Bécset megalázó Napóleonnak a magyarokhoz intézett kiáltványát fogalmazta meg. Batsányi idősebb korában, 1845. máj. 12-én hunyt el Linzben. Levelezésüket, sajnos, a bécsi titkosszolgálat felfedte. Ettől kezdve Császár Ferenc, mint potenciális ellenség „értékelődött" a Habsburgok rendőrállamában. 28 Az is súlyosbította helyzetét, hogy 1841-ben Rákócziról szóló tanulmányt jelentetett meg, amelyben a „nagyságos fejedelem" korát és harcait idézte fel, az idők szelét érezve nem csekély politikai érzékkel és elég nagy politikai „tapintatlansággal" az uralkodó család irányában. Ezt követően Adatok a magyarok történetéhez. Rákóczi discursusai címmel Pesten 1848-ban megjelentetett egy kuruc kori történeti forrást, melyet ő II. Rákóczi Ferencnek tulajdonított, a kutatás azóta tisztázta, hogy az valójában Forgách Simonnak a munkája. 29 Mint látjuk, arisztokratikus stílustörekvései és életvitele sokszor ellentétben álltak eszméivel, politikai nézeteivel és koráról alkotott véleményével. Főleg a publicisztika terén alkotott értékeset és kortörténeti szempontból maradandót. Művelődéspolitikai cikkeket is írt, amelyekben a nép szellemi színvonalának emelését szorgalmazta, egyetértett az úrbéri terhek megszüntetésével. A szerkesztésében megjelent művek sorában már említettük azokat, melyek katasztrófa sújtotta vidékek felé irányították az ország jótékony figyelmét, illetve a kiadványok révén befolyt jövedelmek ezek felsegélyezésére fordíttattak. Nehéz lenne azonban megmondani, hogy mi okból, de Császár Ferenc állást vállalt az alig levert magyar forradalom és szabadságharc után, amikor tömegek vonultak vissza passzív rezisztenciába és éppen az ő osztályából-rétegéből. Pesti Napló címmel politikai napilapot indított 1850. márc. 9-én, mint tulajdonos (Szenvey József szerkesztésében) a középnemesség és az értelmiség számára, ezt a lapot Bach osztrák belügyminiszter kívánságára hozták létre az „új alkotmány" népszerűsítésének a programjával. Császár így látszólag a lehetetlenre vállalkozott. Geringer Magyarország teljhatalmú biztosa Császár Ferenctől titokban azt remélte, hogy a nagyon nagy népszerűségnek örvendő közéleti férfiú tekintélyével is hatékonyan fogja előmozdítani a magyarok „megdolgozását", részt vesz a szükséges „agymosás" végrehajtásában. Császár 1850 tavasza kezdetén betegeskedett és néhány hétre visszavonult családjával 322
