Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)
gairól Kunszabadszállási Mihály verse is olvasható a szerző kéziratában. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy ,,A vers nagy feneket kerít krónikás előadásának". Előadja a magyarok Scythiából való kijövetelét, Attila, Buda történetét. Ernák és Aladár viszályát, majd a második honfoglalás következik, Emese álmától, felsorolva a vezéreket, majd szent Istvánnál, szent Imrénél 35 versszak után kijelenti: Sokat tenne mind ezekrül szólni, Cronicákat kell inkáb forgatni, én sijetek csak Kevirül szólni, es az után abban veget vetni. Ezután maga Kevi városa mondja el történetét, attól kezdve, hogy a Szöndörő megyei Kovinból a rácok elmenekültek a török elől, megtelepedtek a Csepel szigeti Ábrahámtelkén. Az olaszok építkeztek Keviben, majd bővült a város lakossága a Fehérvárról menekültekkel. Felsorolja a vers Kevi utcáit, piacait De az által uczát Sz. Kereszttel hihad horgas oldalnak nevével, és azután Halászok nevével, Halász oldalt mongy Isten hirével 56 Ez a versszak (mely különben topográfiailag is fontos, mert az egykori Szent Kereszt templom helyét őrzi) Magdics újkori kiadásából hiányzik is. Különben is megállapítható, hogy ez a szövegkiadás 1888-ban nem Magdics olvasata, hanem úgy másolták neki a versek, sok helyütt pontatlanul. Az utolsó előtti versszak Kunszabadszállási Mihály kéziratában így olvasható: Rut kietlen zűrzavar napokban mind ezeket is az böjt más hóban mikor hétszer lőn jeg az Dunában bé fagyásban és el indulásban. 57 A Diplomatarium szövegkiadása pedig ezt a variánst adja: Mind ezeket fel iram más honnan, Ha egyszer lőn sok jég az dunában stb. 5 * Nem kétséges, hogy aki Magdics szövegkiadásának a versek másolatát készítette, nem tudta kiolvasni Kunszabadszállási Mihály írását. Meggondolandó, hogy Kunszabadszállási Mihály két versből formálhatott-e egyet, vagy még inkább töredékekből, de ebben az esetben a szerzőséget jelző versfőket neki kellett kialakítania! Mindenképpen jó lenne a Skariczához és Kunszabadszállási Mihályhoz közösen kötődő Kevi városáról való szép história és a kétségtelenül Kunszabadszállási Mihály szerzőségét igazoló vers kritikai szövegtani összevetését elvégezni. Mindez azonban már átvezet Ráckeve XVII. századi szellemi életéhez. 1591-ben valószínűleg nemcsak Skariczát ölték meg, hanem egyidejűleg elpusztították Ráckevét is. A tizenöt éves háború borzalmai (melyet furcsa módon történetírásunk egységében még nem mért fel) úgy elpusztították a várost, hogy utána legrégibb protokollumunk szerint ,,Rácz-Keve második megszállása" következett, és 1684 után sor került a város újabb futására és a régi kifejezés szerint mondhatjuk, hogy harmadik megszállására. 22
