Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

П. TŰZ-VÍZ KÖZÖTT... Az 1605 és 1684 közötti időszak bőven kínál vizsgálandó tényeket. Simándi Bodó Mihály kultúraszervező tevékenysége, a mezővárosi értelmiségi mindennapi élete egy könyvtárjegyzék (latin-magyar diáriuma) alapján — Váradi Györgyre gondolok, aki 1660 körül élt itt — és omniariama tükrében, továbbá a század végén újra lábra álló Ráckeve múltjával törődő, szakadt iratait összegyűjtő Kunszabadszállási Mihály munkássága, aki a múlttal való patrióta törődés igen korai példáját állítja fel, vizsgálatunk tárgya. Szegedi Kis működésének eredménye a XVII. század folyamán ért meg. Utóda, Skaricza Máté, nem viselt püspöki rangot, 1608-tól viszont esperesi székhellyé lett Kevi, lakói tehát megtértek a bujdosásból.

59 Ekkor lett ugyancsak esperesi székhely Tolna, Óbuda, Cegléd és Vác. 1629-ben 18 somogyi eklézsia prédikátora kérte az egyházkerülethez csatolását. Az első superintended Hercegszöllósi Gáspár lett. Őt követte Monostori János 1622-ben, majd Simándi Bodó Mihály. A ráckevei skóla rektora az egyházközség alumnusaként került az egyetemre. 1620. január 25-én iratkozott be Heidelbergában. Egy év múlva 1621. január 13-án vitatkozott a két protestáns felekezet békéjén dolgozó Pareus Dávid professzor elnöksége alatt az úrvacsora kérdéséről De coena Domini címen. Értekezését Ráckeve város tanácsának, Nagyszombati Bornemisza Miklósnak, Monostori János kevi papnak, a Duna melléki református egyházak püspökének, a gyöngyösi, a tatai és a körösi papnak ajánlja, továbbá házigazdájának, Szenei Molnár Albertnek.

60 Az unikumként fennmaradt (16 oldalas) értekezés ajánlását az magyarázza, hogy a város és a református eklézsia közös vezetés alatt állt, sőt Simándi Bodó tanulmányai idején a Csepel sziget valódi ura Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Talán ez is indokolja Simándi tanulmányainak támogatását. Nagyszombati Bornemisza Miklósról közelebbit nem tudunk, 1618-ban a bírói protocollum két tisztségviselője ,,Rácz Bálás, Bornemisza Alberttel. Ezek idejükbe épült meg az városháza."

61 SZENCI MOLNÁR Albert az értekezés ajánlását verssel viszonozta: köszöntve abban az újra virágzó kevi egyházat és alumnusát („Dominum Michaelem Simándi, reflorescentis Ecclesiae Kevinae alumnum"). Védelmezze az isteni misztériumot — az úrvacsorat — Pareus tanításai szerint, távoztassa a hamisságokat. Inde redux patrios, donis cumulate, penate s exhilaria, populum rite docendo DEI. Vive diu felix, Szegedini ad busta verendi, Et Scaricae ossa pii, quae fovet alma KEVI.

62 HEREPEI János véleménye szerint Simándi Bodó, s a többi vizsgatevő nem mestere Pareus téziseit mondta fel. Mielőtt vizsgálatra állott (examini subjicit), Simándi feladott tételre a feleletet otthon, házigazdája Szenei Molnár házánál kidolgozhatta, azt talán előzetesen megvitatta vele, ennek ismeretében írhatta meg Molnár az üdvözlő verset — nyolc nappal a vita előtt.

63 Heidelbergből hazatérve Simándi Bodó Mihály 1626-ban Monostori János utóda lett. 1622-ben az óbudai magyarok papja, majd 1625-ben lett kevi prédikátor. Visszatért tehát oda, ahol korábban rektorként működött. Egyházkerületének szigorú, tekintályes kormányzója volt. Ráckevén háromszor, 1626-ban, 1628-ban és 1630-ban zsinatokat tartott. Elrendelte, hogy híre nélkül „sem falu, sem város prédikátort nem fogadhat." „Ezeket értvén, kegyelmetek ehhez tartsa magát, és a faluknak is, a kik a mi keresztyén társaságunkba akrnak állani, és mi tőlünk tanítókat kívánni, hogy azok is a falvak magukat ehhez tartsák és minden tudatlan, csavargó gyermek-ifjú embereket be ne vegyenek".

64 23