Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)
Segítenie kell az istennek tehát, ha meg akarja őrizni híveit! Még inkább kitűnik költészetének személyes jellege kiszabadulásáért írt énekében. Az úr megvigasztalta tömlöcében, kivette lábait a vas nehézségéből, fohászkodását meghallgatta, eltörli könnyhullatását. Megverte az úr, mert vétkezett ellene, bűnei vádolták, Krisztus igazsága vigasztalta. Ezért mindenki példát vehet róla, aki nyavalyájában az úrhoz kiált, Meghallgata engem imádságomban, Mert jelen Ion Isten az én fogságomban. 34 A mesék világába kell utalnunk azt az egyházi hagyományt, melyet Földváry László kommentár nélkül közöl Szegedi Kis bibliafordításáról, hivatkozva a kecskeméti református anyakönyv következő feltételezésére: ,,Más nemzetségek nyomán a magyar nemzetből való tudósok is kezdték a bibliát a maguk nyelvére fordítani. így Meliusz Péter is, úgy Szegedi István is; ezek utolsónak exemplárja állott a szathmári thecában is mindvégig". Nincs még kialakult álláspont az ún. Hercegszőllősi kánonok kérdésében. A kánonok e századi kiadója, MOKOS Gyula a szerzőt Veresmarti Illésben keresi, Zoványi Jenő azonban Szegedi Kist tartja szerzőnek, aki ugyan 1572-ben meghalt, de az 1576-os zsinatra tanítványa, Skaicza eljuttatta a cikkelyeket. Horváth János ismertetve a művet, felhívta a figyelmet a fontos 23. artikulusra: ez rendeli el az egyházi anyakönyvezést. 35 Életéről legtöbbet SKARICZA Máté Vitájából tudhatunk meg, bár jellemző adalékok másutt is felbukkannak. Károli Gáspár mesélte Szenei Molnár Albertnek, ő Zalánki Imrétől hallotta, hogy Szegedi Kis, Sztárai Mihály és Skaricza a köszvény szó értelmét fejtegették, ,,ubi Starinus vocem a köz et vén conflatam dixerit, quod familiáris sit senibus. Scaricaeus autem earn a kész et vén, compositam asseruit, quod pararus et in promptu sit senex, qui podagra laborét." A Vita fontos forrásjellegét nem tagadva már többen rámutattak kisebb-nagyobb pontatlanságra. így pl. Gálszécsi Szegedi krakkói tanulmányai alatt nem ment volna Wittenbergbe — jóllehet Gálszécsi már 1532-ben ott tanult, Szegedi Kis sem tartózkodott ott három évet, téves esetenként Skaricza egyes állomáshelyekre érkezés időpontjában, Békésre sem mehetett 1553-ban, mint Skaricza írja „Ezután következett Temesvár megvívása 1553-ban", hiszen Temesvárt 1552. július 27-én vette meg a török. Ilyen időponteltérésre mutat rá Zoványi a ceglédi papság estében is. Skaricza páduai tanulmányai kapcsán említi Szegedi Kis hozzáírt levelét: „mellyel óva intett engem attól, hogy az olasz hitet és észjárást magamba szíjam". Vallási téren Skaricza feltétlenül hű maradt mestere útmutatásához, feltétlenül megismerkedett azonban az olasz novellák némelyikével, életrajzában ugyanis nem egy novellisztikusan alakított történetet találunk. Dévai Bíró budai fogsága pl. ismert, a történet azonban, melyet belőle Skaricza kerekít, novella. A prédikátorral bezárt kovácsmester rövidesen azt vallja, hogy Dévaival ugyanazon valláson van, kész vállalni a halált. A novella legendaszerű, leginkább a keresztényüldözések hitvallóinak történeteire emlékeztet. A dicsekvő pórul jár, így foglalhatnánk össze azt a legendaszerű történetet, melyet SKARICZA Máté Panthanus Seraphinus alakja köré kerekít. Határozottan reneszánsz jellegű történet. A dicsekvő híveivel vonul a vita színhelyére, majd vereséget szenvedve a vita kellékéül szolgáló könyveket maga cipeli el. A novellaszerű történet alapja lehet egy Szegedi Kis-vita, de hogy a szereplő éppen olasz szerzetes legyen, aki kifejezetten Szegedi Kis kedvéért érkezik Ráckevére, talán a Ráckevén élő olasz népcsoporttal való összecsendülésből fejlődhetett ki. Volt-e egyáltalán a magyarországi ferences rendtörténetben Panthanus Seraphinus? Vagy Olaszországból érkezett Ráckevére? Nagyon irodalmi mese jellege van! 36 Novellaszerű még Per viz vajda ráckevei találkozása hajdani foglyával Keszi György házánál. Bár ennek az előzőknél több alapja lehet, ifjabb Szegedi Kis neve mellett ott áll a bázeli anyakönyvben, hogy török segéllyel tanul, bár a bejegyzés másképp is olvasható! A rabtartó és a fogoly találkozása, vagy a rossz lelkiismeret büntetése — így foglalhatnánk össze a ráckevei talákálkozás novellamagját. 16
