Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)
Skaricza Vitája azonban ilyen irodalmi alakítás mellett is hú tükre a prédikátor ráckevei hétköznapjainak. Tűzvész a városban, a testes ember csaknem belemllad a Dunába, a lovak Hárosnál a Dunába ragadják, s veszélyből a lélekjelenlét menti meg, mestere halálának leírása, mindez hitelessé és lebilincselővé teszik első írói életrajzunkat. Ennek peregrinációs irodalmi jellegéről még külön szólunk. Kétségtelenné teszi, hogy Szegedi Kis milyen jelentős alakja volt nemzedékének. Mindezt a kortársak vagy az egy nemzedékkel később élők vallomásai, Szegedi Kisre történő visszaemlékezésük árnyalja. Kortársai mintegy tíz évvel halála után már példaként emlegetik alakját. Bornemisza Péter 1580 körül a Folio-Postilla írásáról a következőket örökíti meg: ,,Csak én is ezt a könyvet röjtökben Beczkó és Detrekő várába írtam és nyomtattam, okosság szerint igen erőtlen emberi gondviselés és oltalom alatt. Szegedi István, Sztárai Mihály, Huszár Gál és több időmbeli lelki pásztorok tenger, amint szenvedtek mind a törökök, mind pápások miatt és csudaképpen meg is oltalmaztattak." 37 A reformáció harcos évtizedeinek mártírtriászát emlegeti tehát, de magát is hozzágondolja. Tolnai Decsi Gáspár összekapcsolja a prédikátor és az író alakjét: „Az magyar nemzetből való bölcs emberek közül penig az megholt Krisztus szentelt vitéze, Szegedi István, mely erős rontója lőtt légyen az éktelen játéknak: mind írási, mind tanítványi bizonyítják." 38 SZENCI MOLNÁR számára az író Szegedi Kis példakép. Idea Christianorum című müvében idézi (Skaricza nyomán) a fogságában is dolgozó doktort. „Stephanus Szegedinus sub aerumnoso diminatu Turcico conscripsit suoo Locos Theologicos, quos haud ineruditi quidam secundo loco habent ab Institutione Calvini." Epigrammát idéz Szenei Molnár a Speculum Pontificorum Romanorumból Cum contra Gallos bellum papa Julius esset, majd maga is magyar epigrammát ír a témára. Jer mi kérjük az pápát/Haggia el minden alnoksagat/Utallya meg Romát és urasgat/Vegie Christus Jézusnak artatlansagat/Es igassagat. 39 Simándi Bodó Mihály értkezéséhez írt üdvözlő versében azt kívánja, hogy pártfogoltja boldogan éljen ott, ahol Szegedi Kis tiszteletre méltó temetkezési helye van, ahol a kegyes Skaricza hamvait ápolja Kevi áldott földje. 40 A mester és tanítvány alakja tehát már az első — nyomukba jövő nemzedék — emlékezetében összekapcsolódott. Segítette ezt Skaricza Szegedi Kis életrajza is, ahol kettőjük pályája is összefonódott „Melyből sok jó és szükséges dolgokat, amelyek tartoznak a reformációra, tanulhatunk; alig is vagyon ennél nevezetesebb írás" olvashatjuk BOD Péter Magyar Athenásáhan. 41 Szegedi atya Kevibe költözésekor Skaricza 19 éves, atyja Skaricza Benedek, kevi polgár. Életrajzában felbukkannak az országban szanaszét, Egerben és Pozsonyban élő rokonai, emlegeti egyik Mátyás alatt katonáskodó ősét is akár csak Szenei Molnár! Ebben az évben 1563-ban Béllyey lelkészsége idején Pesten lépett rektori hivatalba. 1565-ben ismét Keviben találjuk, erre az évre esik a két novellisztikusan előadott esemény a barát, és a vajda ráckevei látogatása. Segít mesterének a Loci communes kézirata tisztázásában, majd a következő évben a Dunából menti ki a fuldokló Szegedit. A parton levő vízimalmokból sietnek Skaricza és a fuldokló segítségére. Skaricza és a ráckevei skóla egy híres tanítványára — az Amerikát járt humanistára — felfigyelt az irodalomtudomány. Ahogy ismerjük Szegedi Kis atya szellemi környzetét, számot adhatunk Skaricza Máté egy valószínűsíthető tanítványáról is, a tengerbe pusztult humanistáról, Budai Parmenius Istvánról. David В. QUINN írt könyvet Budai Parmenius Istvénról, 42 aki angliai tartózkodása után Sir Humphrey Gilberfhez csatlakozott, mindőn ő 1583 végén Észak-Amerikába indult. Miután Heidelbergben, (esetleg Wittenbergben) majd Oxfordban folytatott tanulmányokat Budai Parmenius István, csatlakozott az angol nemes kalandorhoz: „Sir Humphrey Gilbert... már korábban elhatározta, hogy az addig kiaknázatlan Észak-Amerika területén földbirtokokat szakít ki angol telepesek számára. 1578-ban kísérletet tett arra, hogy a nyugat-indiai szigetek érintésével eljusson Észak-Amerikába és feltárja a mai Virginia partvidékét, hajói azonban szétszóródtak az Atlanti-óceánon. 17