Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

Alighogy elkészült a megújított iskola, részben a szegénység robatmunkájával, a város eladta féláron a kisprépostnak, melyet Würth kanonok szegényháznak rendezett be, megvették Benedek Ágoston félegyházi plébános, kanonok házát. Üj, kondignációra épített oskolaház létesítéséhez kezdenek, közel a templomhoz és a szeminárium szomszédságában. Ezt panaszolja a szegénység 1775ben a vármegyének, s támadja a város vezetőségét, hogy minden egyesek kényelmének érdekében tették, holott a régi iskolaház hiba nélkül volt.

305 A város vezetősége vádaskodásukra feleletében azzal védekezik, hogy az oskolaház építését őfelsége kegyesen kiadott Systemája kívánja, a régit, mivel szűk és roskadozó volt, eladták. A templom és szeminárium közelébe azért helyezték, mert az egyházi felügyelet így gyakrabban ellenőrizheti. Ez volt különben a német anyanyelvűek iskolája.

306 A németek sokáig külön etnikumot alkottak a városban, egy tömbben való elhelyezkedésük fenntartotta anyanyelvük gyakorlási lehetőségét, iskolájuk pedig annak ápolását. Tanítójukat, Milner Andrást „azért hogy kötelességében levő sörénségét bőven megmutassa", 1743-ban felmentik minden robotolástól és a beszállásoló német katonák tartásától, egyedül a reá eső porciót tartozik esztendőnként megfizetni. A német polgárok iskolájának kétleveles tudósítását nyomtatja ki 1787-ben Ambro Ferenc váci tipográfus.

307 A vármegyéhez beadott panasszal egyidőben, 1775. december 29-én a Felsőváros gazdái közül többen megjelennek a tanácsházán, „némelyek azon instáltak, hogy legalább a gyermekeik az olvasást megtanulhatnák, egy preceptor az ő végekbe is rendeltetne, aki gyermekeiket is oktatná". Felsővároshoz tartozik Kisvác 1770-től, azok kérték az iskolát. Következő év tavaszán a felsővárosi reformátusok ismételten szorgalmazták a városnál iskolájuk építését. Kérésüket a tanács áttette az uradalomhoz. Migazzi püspök hozzájárul kérésük teljesítéséhez, bérelt házban megkezdheti a tanítást. 1776-tól a felsővárosi katolikus tanító preceptorai működtek Kisvácon. A reformátusok 1783-ban visszanyerve vallásszabadságukat, külön tanítót választhatnak maguknak. Ugyanakkor nyí'lt meg a városban a Normalis (= elemi) iskola. II. József uralkodása kezdetétől szorgalmazta az eredményesebb oktatás érdekében az úgynevezett vegyes (mixta) iskolák felállítását, mely kisváci vonatkozásban a két felekezeti iskola összevonását jelentette. Négy esztendeig működött, de egyik felekezet óhajának sem felelt meg. 1793-ban a katolikusok kérik megszüntetését. A kérvény 19 aláírása egy kéztől származik, tulajdonosaik csak keresztvonást tettek nevük után.

308 Nem ezt tapasztaljuk a város iparos és kereskedő negyedében lakók írásbeliségéről. A mesterek maguk írják számláikat, második generációjuk részt vesz a város irányításában. Több iparos gyermeke végez középiskolát. Dombay szűcs fiának és unokájának változatos sorsával már részletesen foglalkoztunk, de nem mulaszthatjuk el, hogy ne foglalkozzunk egy váci mészáros fiának, Koppi Károlynak életével. A felvilágosodás korának váci születésű prófétája Koppi Károly filozófus, matematikus és történetíró nevével a váci irodalomban alig találkozunk, pedig egyike a város nagy fiainak. Vácon született 1744-ben. Középiskoláit szülőhelyén végzi. 1759-ben belépett Privigyén a piarista rendbe, szegény gyermek lévén ezt az egyedüli utat választhatta a továbbta63