Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról
nulásra. A tanítást 1762-ben Korponán kezdte, 1765-ben és 1772—73-ban már Vácott a poétika tanára. Ebben az időben készíti dolgozatát a színjátékoknak hasznáról. A piaristák ugyanis nagy súlyt helyeztek a diákok ilyen irányú képzésére, mely a magyar nyelv ápolását is kívánta szolgálni. Koppi törekvését valósítják meg a piarista színműírók. Modern német és francia vígjátékokat fordítanak, Molière darabjai közkedveltek. Hajmási Imre Vácon 1775-ben előadott komédiáinak nagy sikere volt. Ebben az évben jelenik meg a sikeres színpadi szerző, Simái Kristóf tollából Molière Scapin furfangjai nyomán a Mesterséges ravaszság. Ekkor Koppi már Bécsben nevelő, Galántai gr. Fekete György országbíró unokája mellett, kinek atyja a voltairiánus Fekete János tábornok a katolikus felvilágosult főnemesség egyik kiemelkedő képviselője. Ilyen környezetben ismerkedett meg Koppi a szabadkőművességgel, s felvilágosodás eszméivel, továbbá Leibnitz filozófiájával. 1775-ben visszatér Pestre a rendi gimnázium filozófia tanárának, Vácon Ambro nyomdájában megjelenteti Leibnitz filozófiáját tárgyaló munkáját, tanítványainak vizsgatételeivel. 309 Leibnitz, a kiváló matematikus és természettudós megsejtette az energia megmaradásának törvényét. Koppi lelkes híve, két évig tanít Pesten, utána a kassai akadémia történelemtanára lesz. Mindenütt barátokra talál, kapcsolatba kerül Kazinczyval, Orczy Lőrinccel és Batsányival. Kassai működése után három évet a kolozsvári akadémián tanít. Erdélyben is barátokra lel. B.enkő Józsefiéi, Cornidesszél és a Telekiekkel kerül jó viszonyba. Mindenütt követi Muratorit, a reformkatolikusok fő kezdeményezőjének a protestánsokkal szembeni toleranciáját. Legtöbb barátja nem katolikus. Kolozsvár után egy esztendeig magánnevelő a Dessewffy családnál, 1784-ben a pesti egyetem világtörténeti tanszékét kapja. Előadásai tükrözik II. József célkitűzéseit. Koppi is a felvilágosult abszolutizmus, a korlátlan fejedelmi hatalom híve abban az időben. Egyetért az egyházi birtokok részbeni állami tulajdonba vételével, ennyiben antifeudális. Hangoztatja a falusi nép művelődésének fontosságát, ehhez szorgalmazza a szükséges iskolák számának növelését. „A biztonságot és szabadság hasznát az utolsó parasztházhoz is el kell vinni, úgy, hogy érezze a nemzet a melynek ő is része, befogadta őt" — írja egyik levelében. 310 Pesten barátság szövődik Hajnóczy József és közötte. Érdeklődési körük rokonságot mutat. Hajnóczy jogtörténeti kutatást végez, Koppi világtörténeti munkája első kötetén dolgozik. Kapcsolatban állna az Egyetemi Könyvtár két haladó gondolkodású tudósával, Koi;acsicscsal és Kolozsvárról Pestre került Cornidesszél. II. József halála után Koppi immár a nemesi-nemzeti mozgalom támogatója, biztosítja a felvilágosult rendiséget arról, hogy az országnak mindenkor jogában áll uralkodót választani, de az nem elég az ország boldogulásához. Mindenek előtt szükséges a kiváltságok eltörlése. A nemzet szabadságából következzen, hogy polgárai is szabadok legyenek. Röpiratában ezeket az elveit fejti ki az 1790. évi országgyűlés előtt. Ekkor már a bécsi besúgók jelentéseiben a francia eszméket dicsőítő Koppi Károly és Kreil Antal professzor neve szerepel. Mindketten a pesti Abaffy^szalon gyakori vendégei. Ide jár az egyetem másik professzora, Gyurkovics Ferenc, itt fordul meg Hajnóczy és Szentmarjay. Itt teltetik örömmel a francia forradalmat, éneklik a Verseghy által lefordított Marseillaise-t. Másik politikai-irodalmi szalon az Orcy-házé. Ott gyülekeznek a szabadkőművesség újabb változatának követőli: az lilluminatus mozgalomé, mely a „világosság" terjesztését tűzi céljául. Hajnóczy ott is otthonos. 64
