Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról
Ispotálytól a kórházig Vácott még a török uralom előtt működött ispotály, a Szent Lélek Xenodochium. A múlt gyakorlata szerint a szegényházakat, ahol a fertőző betegeket is elhelyezték, lakott helytől távolabb létesítették, a Szent Lélek ispotály is a város északi kapuján kívül, a keresztény temető mellett létesült. 242 A XVIII. században Althann püspök újból létesített spitált, de az ugyanúgy szegényház volt, mint a korábbi. Valamelyes gyógyítás folyt benne, gyógyszereiről fentebb szóltunk. Ennek utóda a Migazzi által alapított kórház, melynek vezetését orvosi diplomával rendelkező szerzetesekre, az Irgalmas rendiekre ruházza 1763-ban. 24:5 Szegényház és özvegyek háza továbbra is létezett, mélyet Würth Ferenc prépost alapított Burgundiában. Pap Tamás görög kereskedő az 1768—77 közötti időben hitelez nekik 163 Ft 83 dénár értékű árut. 244 Kép János és társai panasza között olvasható: ,,A spitálra nincs gond, volna rá néhány ezer forint", a vármegye vizsgálja meg azt is. 245 A püspök és város közös orvosa Althann Mihály Frigyes püspök 1734-től Vácon tartózkodva medikust alkalmaz, akivel egyrészt gyomorbajával kínlódva magát, másrészt a spitál kórház betegeit kezelteti. Első orvosa Joseph W. Speranda, utóda Joseph Caraphali 1742-től egészen a püspök haláláig. Caraphali utóda Migazzi püspök alatt 1758tól működik. Ebben az időben közli az urasági felügyelő a püspök kívánságát a városi tanáccsal, hogy „mint az előbbi 'medikusnak fizetése volt, úgy az ő medicusát is recommendálja, azaz felajánlja". A tanács köszönettel veszi a félajánlást, egyben megállapítja: Caraphali József uram tizennégy esztendőkig a városban levő betegeskedő személyek mellett híven fáradozván, azokra gondot viselvén, minden kérés és fizetés nélkül. „Ezt el nem várva, a püspököt is tekintvén, utolsó esztendőben ajándékképpen, az orvos fáradsága tekintetbe vétetődvén", 150 Ft-tal viszonozták. Utódjának továbbra is megszavazták ezt az összeget. 246 Steger Joachim „város doktora" 1794-ben meghalt, helyette másnak választása iránt rendelkeznek. Hárman jelentkeztek Budáról, egyikük magyarul nem tud. a másik alig esztendős doktor, a harmadik alkalmasint magyarul tud, de 'bizonyítványa hiányzott alkalmasságáról. A gondos megválasztás nyomán Kisvárday Ignác lett a két városnak orvosa. 247 Kuruzslás, boszorkányosság A XVIII. században Vácott kevesen fordulhattak orvoshoz és kevés patikaszert vásárolhattak a püspökön és spitálján kívül. Kisvác reformátussága nem vehette igénybe a püspök orvosának gyógyítását, így nem véletlen, ha éppen Kisvácon fordul elő több kuruzslás abban az időben. A seborvosok fogadkoztak ugyan a privilégiumukban, hogy kuruzslót, ördögűzőt, országjárót nem tűrnek meg a városban, mégis akadt belőlük több. Az akkor élők hite szerint a népi gyógyításmód rendszerint összefonódik boszorkánytól, ördögtől eredő tudománnyal. 54