Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról
Bene Péternét rabságba vetik 1744-ben, az Űriszék boszorkánysággal vádolja. Egyik tanú azt állítja, hogy neki szúnyog megcsípte a lábát, másnapra annyira megdagadt, „hogy reá sem hághatott". Benénét rontással gyanúsítja, s követeli tőle, hogy gyógyítsa meg. Az asszony tagadja a rontást, állítása szerint a daganatot Petüs vagy Szent Antal tüze okozta. A szúnyog csípte aszszonyt egy zarándok felvilágosítása szerint boszorkány rontotta meg, azért ajánlotta neki: „Köss reá nőstány sertés ganéját fokhagymával." A boszorkány követni fogja mindenüvé. A tanúvalló szerint valóban így történt, a seb harmadnapra meggyógyult. Csoda viszont, hogy nem kapott tetanuszt Î 248 Szűcs Kata bűbáj osságáról, hogyan akarta „megétetni" Dombaynéval férjét, fentebb részletesen olvashattunk. Ördöggel cimboráló kuruzsló miatt történt 1759-ben Prinner János halála. A mészáros szárazbetegségben szenved. Egyik barátja Nagykátán összetalálkozik Kovács István „orvossal", éppen ott gyógyít. Hallja róla, hogy a zsámiboki mészárost szárazbetegségből, másokat Valkón, Dányon, Szelén nehéznyavalyából meggyógyította. Kapva a jó híren, elhívja Vácra Prinner kezelésére. Nagykátán Berkó György köznemes meggyógyítása után Kovács István Vácra érkezik. Prinnernek fehér ürömből készült fürdőt rendel. A mészáros azonban az első fürdés alatt meghal. Ez okozza Kovács tortúráját. Tisztában lehetett vele, miképpen kell vallania a püspöki uradalom úriszéke előtt. Az ördögi kísértést, mely őt iis megkörnyékezte, mindig imádsággal ellensúlyozta. Tudományát egy ariánus baráttól nyerte, aki súlyos betegségéből (meggyógyította. Utána megtanította az orvoslásra, mondván neki: „Gyógyíthatsz betegeket mindennemű füvekkel, fáknak és köveknek ereit megismered." így jutott hozzá, azóta gyakorolta, a nyavalyatörősnek szarkafészekből főzött vízzel mosogatta fejét, Prinnernek gólyazsírt szánt, de nem lehetett rajta segíteni, mert csontjai tele voltak véres vízzel. 249 A nagykátai köznemes testimonialist is állít ki neki és igazolja, hogy sikeresen meggyógyította: vallja meggyőződéssel : „ ... ezen becsületes Kovács István nevű orvost tovább is igaz, jámbor és hathatós embernek ismerem". 250 Ne lepődjünk meg, ha orvosnak titulálja Berkó a kuruzsló Kovács Istvánt, mert akkor a képesített doktorokat medikusnak nevezték. Ilyen „közönséges orvos" volt Aszódi István kosdi jobbágy, 1774-ben a veresegyházi boszorkányper egyik vádlójaként alkalmazta az Úriszék. Abban tehát nem találtak kivetnivalót, ha népi gyógymódot alkalmazott valaki, s nem híresztelte tudományát boszorkánytól vagy ördögtől származónak. Ott egy boszorkánysággal vádolt asszonynak szépítőszerül, arcápolásra kilenc pemetefű gyökerének főzetét ajánlotta. Ugyganakkor bevallotta, hogy a boszorkányok ellen is védekezett, lamikor a tehene farkára tömjént kötött, így hasznát a rossznak nem vehetik el. Aszódi István orvos az asszonyt boszorkánynak tartja, de a törvényszék felmenti. 251 A váci Uriszék boszorkánypörben nem hozott halálos ítéletet, tortúrát sem alkalmazott, de a tömlöcöt igen. Mária Terézia különben is 1756-ban elrendeli, hogy a helyi hatóságok nem hozhatnak ítéletet ilyen ügyben, azt a Helytartótanácshoz kell felterjeszteni. 55
