Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

30 Uo. 9—10. о. 31 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1939-től a kormányzat hivatalosan is pártolta a népi tehetségmentést, az egyetemeken, főiskolákon szám szerint is növekedett a paraszti származásúak létszáma (Magyarország a XX. században, 1985. 215— 216. o") 32 Századok, 1919—1920 (LIII—LIV. évf.) 333. o. 33 Századok, 1927—1928 (LXI—LXII. évf.) 599. o. 34 Falusi és tanyasi iskolások olvasó- és tankönyve, 1933. 158. o. 35 Uo. 211—12. o. 225. o. 227. o. 36 Magyarország a XX. században 1985. 124—125. o. 37 História, 1986. 1. sz. 29. o. 38 Falusi és tanyasi iskolások olvasókönyve, 1933. 68—70. o. 39 A két világháború közötti Magyarországról, 1984. 56. o. 40 Mócsy István 426 000 főre becsüli a menekültek számát (História, 1986. 1. sz. 28. o.) 41 Még az 1930-as népszámlálás adatai szerint is a tanítók egynegyede született elcsatolt területen (Az 1930. évi népszámlálás 1932.) 42 Magyar népoktatás, 1928. 84. o. 43 Uo. 86. 44 Néptanítók Lapja, 1935. 742. o. 45 Uo. 743—744. o. 46 Néptanítók Lapja, 1934. 377—380. o. 47 Néptanítók Lapja, 1935. 743. o. 48 Polgármesteri jelentés, 1936. 5. o. 49 Egri Mária „Minősítési lap"-ja (Külterületi iskolák Igazgatósága, Cegléd). 50 Tóth Antal tulajdonában. 51 Pedagógusok a két világháború között. 1963, 259. o. 52 Az első névsor az 1936—37-es tanévre vonatkozik. A második névsor a Külterületi Általános Iskolák Igazgatóságán őrzött Minősítési lapok alapján készült. IRODALOM Asztalos József, 1929. Elemi népoktatásunk újabb fejlődése (Klny. a Magyar Statisztikai Szemle 1928. (VI.) évf. 12. sz.) Budapest. Arató Ferenc (szerk.), 1968. 100 éves a kötelező népoktatás. Budapest. Az 1930. évi népszámlálás, 1932. I. rész: Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat, 83.) Az 1930. évi népszámlálás, 1936. IV. rész: A népesség foglalkoztatása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. V. rész: Részletes demográfiai és a lakóházak és a lakások adatai. (Magyar statisztikai közlemények. Űj sorozat 96.) Az 1941. évi népszámlálás, 1941. 1976. 2. Demográfiai adatok községek szerint (Történeti Statisztikai füzetek). Budapest. Balogh Sándor (szerk.), 1985. Magyarország a XX. században. Budapest. Falusi és tanyasi iskolások olvasókönyve 1933. Budapest. (A népiskolák II. osztálya számára. Szerk. több vidéki tanító. A 2495/1932. ein. sz. VKM rendelettel kiadott új tanterv és utasítások szerint átdolgozta Kiss József) Falusi és tanyasi iskolások olvasó- és tankönyve 1933. Budapest. (A népiskolák IV. osztálya számára. Szerk. több vidéki tanító. A 2495/1932. ein. sz. VKM rendelettel kiadott új tanterv és utasítások szerint átdolgozta Kiss József.) Gesztelyi Nagy László, 1928. Magyar tanya. Kalocsa. Gesztelyi Nagy László, 1935. A tanító. (Néptanítók Lapja, 1935. 23. sz. 905.) Klebelsberg Kunó, 1919—20. Elnöki megnyitó beszéd (A Magyar Történelmi Társulat 1920. évi május hó 14-én tartott közgyűlésén.) Századok. Klebelsberg Kunó, 1927—28. Elnöki megnyitó (A Magyar Történelmi Társulat 1928. május 10-én tartott évi rendes közgyűlésén), Századok. Kolofont József, 1931. Cegléd (Magyar Városok monográfiája), Cegléd. Lackó Miklós (szerk.) 1984. A két világháború közötti Magyarországról (Vélemények, viták). Budapest. Magyar Népoktatás, 1928. (Kiadja a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) Budapest S62