Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

V. KÖZLEKEDÉS SZÁRAZON ÉS VÍZEN Váci „furmányos" szekeresek A XVII. század első két évtizedében a Vác várának építéséhez szükséges palánkfák fuvarozásához „gratuitus labor", azaz közmunka címén sokszor kellett fogatot adni a polgároknak. 1620-at követően a török uralom idején ugyanúgy bőven kijutott a kötelezettségekből. 1663-tól fokozódtak a szoligáitatások. A váci bírók 1668-ban vallják Füleken a megyei tisztviselők előtt: „télben nyárban előszámlálihatatlan mindenféle munkával terheltetnek a régi szokás ellen". Ama régi szobás évente 25 szekér széna, 20 szekér fa szállítás Budára és a várépítésnél szükséges munkából állt.

163 A felszabadító háborúk idején 1683-tól ismét a császári katonaságnak szállítását végzik. Végre a hadakozások után a váci gazdák már nem közmunkában, hanem bérért szállítanak kereskedőket és iparosokat vásárokra. Vállalásukról csak akkor maradtak fenn írásos smlékek, ha valamilyen panasz merült fel, akár a kereskedők vagy a fuvarosok részéről. Ilyen esetben utóbbiak a városi tanácshoz, a görög és török kereskedők pedig az Úriszékhez kötelesek fordulni igazságtételre. A görög kereskedők sziléziai manufaktúrák áruit Boroszlóból az Oderán, majd onnan tengelyen szállították a Morváig, majd Bécsig vízen. A Dunán az áru Pozsonyon át Vácra érkezvén, a harmincados megvizsgálta, utána vagy raktárba került vagy egyenesen továbbszállították az ország távolabbi városaiba. Az áru szállítása nagy gondosságot igényelt, hiánytalan átadása pedig teljes felelősséggel a fuvarost terhelte. Ha ezt elmulasztotta volna, a kár megtérítésére kötelezték. Thodor Simon somosvári kereskedő 1756-ban megalkudott Görög János váci fuvarossal, hogy portékáját Debrecenig 24 Ft-ért elviszi, erre előleget is adott. A fuvaros maga helyett felfogadja Kántor Miskát, de vele megtörténik a baj. Amikor két ökörrel meg akarta indíttatni a szekeret, a három mázsányit nyomó cukroshordó a Dunába esett. A kárért természetesen a fuvart vállaló Görög János a felelős.

164 Bendela Demeter váci görög kalmár 1770-ben felfogadta Peregely Ádám és Solthy János váci fuvarost 40 akó sós vizának Pestről Nagyszombatba szállítására, akójától 23 garasával. A rossz úton, Zebegénynél Peregely szekere összetörött, tovább azon halat nem vihettek, „ .. . hogy a vásárból azon hal ki ne maradjon a görögnek, más szekereket fogadtak". Bendela károsultnak érzi magát, mert így a szállítás néki sokkal többe került.

165 Vácról a legtöbbször Kecskemétre, Miskolcra, Debrecenbe, de a távolabbi Kassára, Szebenbe is tettek fuvarokat az odaváló kereskedőknek. Mészáros Kis János és Tóth József 1775-ben két szekér portékával Pestről Debrecenbe ment. Bódi Mihály hat terhes kocsi áruval Szebenbe „mené furmányképpen" 1780ban. Torovics Péter pesti kereskedő 1788-ban a Váchoz közeli Pencről bort szállít Tokodi János és nyolc másik váci fuvarossal. Demeter Demian kereskedővel 1769-ben Kovács Mihály, Aronii Simon, Peregi Imre „és a többiek némely itt lakos kotsis gazdák nevezetesen megalkudva, 15 szekérre 15 aranyat foglalóul felvesznek", s vállalják, hogy a portékát Vácon fölrakják és Kassára szállítják.

166 Néha súlyos árat kellett fizetniük az áruban keletkezett kárért. Kurdi András és Mihály tíz esztendeje foglalkoztak fuvarozással, de még olyan nem tör34