Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

kosok, bérlők éltek. A Gerjetelep, a Kecskéscsárda és az ún. fekete földi tanyák a napszámosok, gazdasági cselédek települési helyei valtak. A munkavégzés különböző módja különbséget jelenített a külterületi lakosság 3. életkörülményeiben: az Öregszőlő vasúti megállóhelye, az összeköttetés könnyű lehetősége a fővárossal és a környező településeikkel, a városba vezető köves út óriási előnyt jelentett az itt élőknek a többi külterülettel szemben. De a posta, a boát, a gazdakör ittléte is minőségi különbségiét j^elzett. A többi külterület körülményeinek bemutatásához kiváló adatokat szolgáltattak a külterületi tanítók:

8 Kecskéscsárda: „A jobb tanulmányi eredményt hátráltatja az a körülmény, hogy a tanulók zömét a gazdasági cselédek gyerekei adják. Ez éves cselédek nagy többsége évente változtatja lakóhelyét és a költözködésük ideje a tanév folyamára esik. Ily módon a tanulók évközi kicserélődése némelykor megközelíti az 50%-ot." (Erdős Péter) Czárák-dűlő: ,,A nehéz gazdasági helyzet megmutatkozott a tanulók élelmezésében, de ruházatában is, mert soha annyi szülő nem várt segítséget gyermeke számára, mint ez év folyamán.. . Egy dolgot. .. azonban szomorú tényként kell jelentenem, hogy az ,,egyke" vidékünkön is kezd lábra kapni, mit mutat az, hogy a folyó tanévben 11%-kal apadt a tankötelesek száma, holott e vidékről elköltözés nem történt, sőt inkább beköltözés fordul elő." (Hitter Ferenc) Ger jetelep: „A telep a szegény napszámos emberek téli települési helye, így az őszi, illetve a tavaszi és téli létszám mindig emelkedik. X. hó 5-én 59, 936. XI. 20-án már 72-es a létszám. A tanulók egészségügyi viszonya az elmúlt tanévben is nagyon rossz volt. Minek oka a rossz táplálkozás és a helytélen életmód családi környezetükben." (Dr. Miklóssy Kálmánné és Zsákovits Magdolna) Hasonló körülményekről számolt be a Törteli úti iskola tanítója, Starman Ákos is : szegény napszámosok gyerekei járnak az iskolába. Vetéskor, heti piackor nagyon sokan hiányoznak közülük. Egy-egy család gyakran 7—8 tagból áll, „tanszerbeli felszereltségük igen gyenge", füzettél, könyvvel rendszeresen a tanító látja el őket. Szűcstelep: „Sok mulasztás volt ruha, cipő hiány miatt." (Gáspár Lászlóné és Simonyi Istvámié) Mindezekkel együtt a ceglédi külterületnek volt egy nagy előnye mind az Alföld többi részével, mind Cegléddel szemben: vagy a tanyákon, vagy a szőlőkben itt mindig volt munkaalkalom. Az sem volt ritka, hogy a válság éveiben iparosok idefolyamodtak munkáért, sőt itt véglegesen megtelepedtek. Munkaalkalom — tehát legalább élelem mindig volt, ha ez utóbbi nem is határtalan mennyiségben s nem mindenkinek egyenlően. Amiben viszont tagadhatatlanul hátrányban voltak a városiakkal szemben a tanyasiak, az az, amit a korabeli statisztikák „műveltségbeli állapot" cím alatt tárgyaltak: azaz az iskoláztatás, az iskolába járás körülményei. 333