Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

III. Az 1928-ban kiadott Magyar népoktatás című könyv is ezt állítja : „ . .. na­gyobb arányban csak azok a városok mutatnak fel írástudatlanokat, amelyek­nek nagy határuk és sok külterületi lakosuk van". 9 Az analfabéták nagy száma volt az oka annak, hogy a Horthy-korszak leg­látványosabb és legeredményesebb akciója éppen az oktatásügyhöz kapcsoló­dik: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik az a nagyszabású program, melyet az 1926: VII. te. határozott el s amelynek elsődleges célja a külterületek iskolával való ellátása volt. 10 Ezt mutat ja a törvény teljes neve: „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenn­tartásáról." A helyzet súlyosságált mutatja a törvény életbelépését megelőző felmérés, mely 3500 tanterem és 1750 tanítói lakás sürgős felépítését mutatta ki. Rövid idő múlva ezt a számot is pontosították, figyelembe véve a tankö­telesek számának várható növekedését is. A módosított terv már így festett: 5784 tanterem és 2778 tanítói lakás, összesen 8562 objektum (1 objektum = 1 tanterem vagy 1 lakás). A terv teljesítését 1931-re tűzték ki. 11 A szakemberek sürgősségi sorrendet is megállapítottak az építkezés elkezdésére: 1. az 1925­ben megkezdett, de az iskolafenntartó anyagi ereje miatt félbeszakadt építke­zések folytatása, 2. iskolátlan községek, 3. külterületek, tanyák, majorok, 4. a zsúfolt iskolák fejlesztése, 5. a meg nem felelő épületek kicserélése (pl. a Ba­laton környékén). Az 130 700/1922. sz. VKlVínrendelet, illetve az 1926: VII. tc.-hez kapcsolódó kiegészítések aprólékosan leírták a külterületi iskolák létesítésének minden részletét. Iskolát kell építeni eszerint minden olyan' helyen, tanyán, pusztán, házhelyen, ahol a legközelebbi iskola 3 km-re van, ahol állandóan 20 család lakik s ahol a tankötelesek száma 30. 12 Az építtető az állam, a fenntartó a köz­ség vagy város. Meghatározták az építkezés költségeit, a fölépítésre szánt kézi­es igásnapszámot, a berendezést, a felszerelést. Az iskolák csak kötelező min­tatervek alapján készülhettek és csak szilárd anyagból (tégla vagy terméskő). Ezért ismerhetők föl ma is első látásra a „KZebeZsbergr-iskolák". íme, egy jel­legzetes épület: „Egy egy tanítás elemi iskola részei: a 10 m hosszú, 6,3 m széles, 3,6 m magas tanterem, ennek előtere, a két szobából álló (együtt 45— 55 m), előszobából, konyhából és kamrából s kisebb nagyobb, felül fedett, ol­dalt nyitott tornácokból álló épület, a szükséges, a tanyán való gazdálkodást is lehetővé tevő melléképületeikkel (istállók, ólak)." 13 Az iskolához tartozott még egy szertár is, mely szükség esetén a nőtlen tanító ideiglenes szállása le­hetett. (Egyes tervek az osztályokhoz kapcsolódóan kápolna építését is lehetővé tették, ahol ez hiányzott, ott az egyházak a tantermet vették igénybe az egy­házi szertartások rendezésére.) Bár az építkezési akció nem minden akadály nélkül folyt (kedvezőtlen anyagi helyzet, a helyi vezetőség részvétlensége, hanyagsága), 1931-dg lénye­gében 3475 új tanterem elkészült. 14 Az iskolák gyarapodása azonban nem egyenlő e számmal, mert a tantermek egy része a régi, rossz helyett épült. A kormányzat ezt a programot is egy lépésnek szánta a „kultúrfölény" el­éréséhez. A valóság azonban a KZebeísberg-akció más hasznát is megmutatta: 1. Magyarország történetében ez volt az első, állam által szervezett iskolaépí­tési program. 15 2. Csökkent az országban az analfabéták aránya, 15%-ról 10%-ra. 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom