Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt

tak diákokat.

12

'

1 Ugyancsak újdonságnak (tűnik a hamis bizonyítvánnyal való jelentkezés az iskolába.

125 A bentlakás megszüntetésével összefüggő, korábban ugyancsak nem ismert fegyelmezetlenség a lakbérrel, mosatási díjjal való tartozás.

126 Aligha tévedés azt állítani, hogy ezek az utóbbi fegyelmi ügyek a mindinkább kapitalizálódó társadalom jellegzetes vétségei. Mint ilyenek, arról tanúskodnak, hogy az ifjúság önkéntelenül is alkalmazkodott a „korszellemhez". Ezt a hasonulást, ti. a negatív példákhoz, nagymértékben segítette, hogy a nem helybeli diákok családoknál laktak, s ezzel megszerezitek maguknak azt a függetlenséget, melynek alapján a felnőtt világot követhették viselkedésükben. Életmódjuknak lényeges eleme, hogy albérlőként felnőttek voltak, iskolásként viszont nagyon is gyerekek, /teljes híjával a korábbi felnőtt rangú diákstátusnak. Ennek megfelelően iskolai csínjeik is gyerekesek. Leggyakoribb vétkük a padfirkáiás, a hangoskodás, a verekedés, az istentiszteletek alatti rendetlenkedés.

127 Feltétlenül befolyásolta a diákok gondolkodásmód ját az iskolai társadalom vallási egységének megszűnése. Korszakunkban számos példa van arra, hogy izraelita, katolikus és görögkeleti diákok látogaítfták a nagykőrösi iskolát, ami egyébként «negligálása volt az éppen ezt tiltó helytartótanácsi, s hivatalosan csak 1868-iban megszüntetett rendeletnek.

128 A diákság vallási összetételének jelentősebb mérvű megváltozása azzal ihatott közvetlenül, hogy a kevésbé ellenőrzött más vallásúak, kihasználva kedvező helyzetüket, rendszeresen elmulasztották meglátogatni a saját egyházaik által szervezett hittanórákat és lelkigyakorlatokat.

129 A negatív példa csak erősíthette a diákság elfordulását a szigorúan vallási alapon szervezett életmódtól. Megkönnyítette ezt az átalakulást a tananyag világivá válása is. Ellene hatott a folyamatnak a szuplikációs rendszer felújítása 1860-tól

130 és tetz egyházi rendezvényeken a diákénekkar hagyományos szerepeltetése. Ám éppen az a körülmény, hogy az egyházi éneklés kötelezettsége már 1855-ben átszármazott a tanítóképezde növendékeire, a gimnázium világivá válását mutatja. Minthogy „a praeparandisták tempiombani éneklés- és temetéssel, egyre-másra, naponként két-két órán vannak elfoglalva, mint olyan kötelességgel, mely úgyis jövő hivatásuknak egy nevezetes ága"

131 jelentős különbségeket kell feltennünk a két intézmény diákjainak életmódja között. Végeredményiben azt kell látnunk, hogy a nagykőrösi évszázados iskola egyházi jellegű hagyományait a tanítóképezde vette át és őrizte meg. A tanítóképzősök temetési közreműködése például olyan szorosan összefüggött életükkel, hogy gúnynevüket — dögönbőgő — is erről a tevékenységükről kapták.

132 A gimnazisták világi érdeklődéssel fordultak az éneklés felé, s a maguk kedvtelésére alakították énekkart, s működésével a város kulturális életét akarták szolgálni.

133 A világi énekkar szervezésénél is idegenebb törekvés az instrumentális zenét oly sokáig elutasító protestantizmustól, a gimnazistáknak az a kijelentése, hogy „Korunk 'előrehaladó kívánalma a komoly tanulmányok mellett szükségessé tévén a művészet mezején leendő öntökélyesítést ; ez elv megvalósítása végett mély tisztelettel alólíroftt tanítványok magunk körében, a Tekintetes Tanárikar beleegyezésével, jelen és jövőre zenekart óhajtunk alapítani".

13

''

1 Mindez nemcsak az élet elvilágiasodáisát bizonyítja, hanem azt is, hogy a szigorú, felnőttek általi szabályozás ellenére a diákságban megvolt a hajlam az önálló cselekvésre, az önigazgatás némely lehetőségeinek megragadására. Ezek a törekvések azonban nem az élet és az életmód szabályozására irányultak, bár bizonyos .mértékig azt is alakították. Hasonló törekvése nyilvánult 318