Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

inkább sárból épült, hossztengely es, zsúppal, náddal fedett, szoba — pitarkonyha — esetleg kamra — istálló elrendezésű. Az iskola és benne a tanítói lakás építése, karbantartása a községek feladata. A szegénységgel és a sók gonddal küszködő communitasok már csak akkor fogtak a javításokhoz, amikor az összedőlés miatt az már elkerülhetetlenné vált. Van azért jó példa is. Az aszódi evangélikus tanító már 1773-ban a jelenleg is létező iskolában tanított és a még most is meglevő pedagóguslakásban lakott!

123 Az épületet 1868-ban felújították, amikor a segédtanítónak egy szobát és még egy tantermet építettek a meglevő épülethez, majd az egészet zsindellyel fedték be.

124 Elfogadható volt az iikladi és a turai tanítók lakása is. A XIX. század második felében nagy változások történtek mind az iskolai, mind pedig a tanítói lakásviszonyokban. Az evangélikusoknál:

125 Ácsa: 1840 után templomot, paplakot, iskolát (ezzel együtt tanítói lakást) építettek. Az iskola állt 2 szobából, iskolai teremből, istállóból és ólakból. Aszód: a már ismertetett változások! Hévizgyörk: 1877-ben zsindelytetős tanítói lakás épült: 3 szoba, tágas konyha, éléskamra, istálló. Az iskolai tanterem különálló épületben, a segédtanítónak szánt kis szobával. Iklad: az egyházi gyűlés határozata szerint 18694эеп épült új iskola: 3 szoba, konyha, éléskamra, fakamra, istálló és a tágas tanterem. A római katolikus iskolai és tanítói lakásviszonyokról nincsen ilyen részletes kimutatásunk, ám a meglevő néhány adat is bizonyítja, hogy hasonló javulás következett be, mint az evangélikusoknál: Bagón: két iskolaterem és egy tanítói lakás létezett. A segédtanító a kántortanító házában kapott egy bútorozott szobát, vagyis a tanítói lakás minimálisan 2, még inkább 3 szobából állhatott.

126 Hévizgyörkön : 2 tanterem és egy tanítói lakás létezett.

127 Galgahévizen : a kántori funduson volt a két tantermes iskola és a két tanítói lakás.

128 Hogy a másodtanító részére biztosított lakás mekkora volt, azt egy másik forrásból tudjuk. E szerint az 1889-ben megválasztott Joób János önálló tanító javadalmához egy kis szobából álló szabad lakás tartozott.

129 Püspökhatvanban: szintén 2 tanterem és 2 tanítói lalkás szolgálta a tanügyet.

130 Galgagyörkön: 1 iskola (feltehetően egy tanteremmel) és 1 lakás létezett.

131 Aszódon: az iskolához még egy termet építettek, a lakást pedig kibővítették.

132 Túra: lakásviszonyait is a különféle díjlevelekből ismerjük. Ezek szerint Turcsik Gyula önálló tanító 1888-as díjlevelében szereplő lakás áll: 2 szoba, konyha, kamra, padlás. Ugyanebben az évben Voskó Bertalan önálló tanító csak 1 szobából álló lakást kapott. Egyébként egy 1886-os jelentés szerint a turai iskola és tanítói lakások jó állapotban vannak. Ugyanebben a jelentésben az aszódi, a bagi, a galgahévizi, a kartali, a boldogi, a vérségi is jó karban van, míg a domonyi rozzant állapotú, a hévizgyörkit pedig akkor alakították.

133 Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a községek — tőlük telhető módon — mindent megtettek az iskolák és tanítói lakások építése, karbantartása érdekében. Ezen a téren az 1868. XXXVIII. te. és az ennek nyomában született további rendeletek, az iskolaügyet felkaroló állami törekvések követelésére voltak kénytelenek az egyházak is mindent megtenni, ha nem akarták elveszteni az iskolák feletti felügyelő szerepüket. Ugyanis a jelzett törvénycikk megjelenése után nyilatkozni kellett minden község minden egyházának, hogy válal286