Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

33 18,43 3 1,68 11 6,15 24 13,41 22 12,29 24 13,41 15 8,38 9 5,03 12 6,70 3 1,68 13 7,26 9 5,03 1 0,55 max.: 25 kapás bot növekedése, az ingyenmunka igénybevétele nemcsak a telkes gazdáikait sújtotta, akiknek saját területeik megművelésére maradt kevesebb idejük, hainem a nincstelenek számára is csökkentette a munkalehetőséget. A szőlőbirtok a parasztok vagyonának legszilárdabb részét képezte. A földesúri megváltás miatt a parasztok csak 874 kapás (51,35 kh) szőlőt birtokoltak, és ez 146 család kezében oszlott meg. A legnagyobb szőlőterületek is alig haladták meg az 1 holdat. 12. sz. táblázat A SZŐLŐK NAGYSÁG SZERINTI SZÓRÓDÁSA 1761-BEN szőlőterület, kapás parasztgazdaságok száma Nincs szőlője 1 kapás 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11—20 21— összesen 179 100% A legelő a XVIII. század közepén is szűkös volt, és a jobbágyok panaszaiinak megfelelően — a lovak kivételével — az állatállomány csökkenést mutat. A kevesebb állat ugyanakkor több család birtokában volt, mint 1722ben. 13. sz. táblázat A PARASZTOK ÁLLATÁLLOMÁNYA 1761-BEN Szarvasmarha: 524 db, birtokolja 108 parasztgazdaság — 62,07% — Nincs szarvasmarhája 71 parasztgazdaságnak — 1 db van 22 parasztgazdaságnak — 2 db van 20 parasztgazdaságnak — 3 db van 9 parasztgazdaságnak — 4 db van 10 parasztgazdaságnak — 5 db van 12 parasztgazdaságnak — 6—10 db van 24 parasztgazdaságnak — 11—20 db van 9 parasztgazdaságnak — 21— db van 2 parasztgazdaságnak Ló: 195 db, birtokolja 93 parasztgazdaság — 53,45% Nincs lova 86 parasztgazdaságnak 1 db van 9 parasztgazdaságnak 2 db van 70 parasztgazdaságnak 3 db van 12 parasztgazdaságnak 5 db van 2 parasztgazdaságnak 203