Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században
Juh és bárány: 622 db birtokolja 33 parasztgazdaság — 18,96% Nincs juha és báránya 146 parasztgazdaságnak 1—10 db van 13 parasztgazdaságnak 11—20 db van 10 parasztgazdaságnak 21—50 db van 8 parasztgazdaságnak 51— db van 2 parasztgazdaságnak A jobbágyok és zsellérek az adót a telkek nagysága szerint fizették. Az egész telkesek 6, a fél telkesek 4, az *Д telkesek 3 Ft-ot fizettek, a telek nélkülieknél pedig — általában — 2 Ft volt a földesúri adó. Az 1761-es összeírás áttekintést ad a vagyonos lakosság nemzetiségi megoszlásáról is: magyar 2 család 1,29% német 18 család 11,61% szlovák 49 család 31,61% illír 85 család 54,84% szerb 1 család 0,65% Az összesítésből látszik, hogy a XVIII. század második felére a szerbek elhagyták a települést, illetőleg beolvadtak a horvát lakosságba. Az elköltözők helyét németek foglalták el, akik bizonyára iparosok és kereskedők is voltak. A magyar lakosság ebben az időben is alárendelt szerepet játszott. 51 Az érdi parasztság életében a következő változást Mária Terézia úrbérrendezése hozta, amelynek végrehajtására Fejérben 1768-ban került sor. Az uralkodó célja az volt, hogy a jobbágyok szolgáltatásait országosan egységesítse. A földesúri gazdálkodás kiszélesedésével ugyanis a jobbágyok kizsákmányolása fokozódott, ami több helyen mozgalmakhoz vezetett. 1766-ban felkeltek a Fejér megyei jobbágyok is. Az úrbérrendezés folyamán meghatározták a jobbágytelkek nagyságát, és ennek arányában egységesítették a termény- és pénzszolgáltatást, valamint a robotot. Az úrbérrendezés első lépése a jobbágyok vagyonának összeírása volt. Az 1768-ban készült statisztika szerint Érden 182 család élt, köztük 107 jobbágy, 58 házas, ,17 hazátlan zsellér. A zsellérek legfeljebb házzal és szőlővel rendelkeztek, a jobbágyoknak viszont volt szántójuk is. A birtokok nagyság szerinti szóródása — az egységre törekvő állami felmérés szerint — nem mutat különösebb eltéréseket. — 11 jobbágynak volt 1 p. m. beltelek, 119 p. m. szántó — 47 jobbágynak volt 4 /e P- rn. beltelek, 59 4 /s p. m. szántó — 49 jobbágynak volt 2 /g p. m. béltelek, 29 6 /s P- m. szántó 52 A jobbágyok szolgáltatásaival, a szántók, rétek, erdők használatával kapcsolatos információkat az összeírok a 9 kérdőpontra adott válaszokban rögzítették. A biztosok első kérdése az urbáriumokra vonatkozott. Az érdiek úgy tudták, hogy semmiféle urbáriumuk nincs, mivel az 173l-es erre az időre már 204
