Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században
gyümölcsöt termeltek. A 15 éves háborúiban (1594—1608) azonban a magyar lakosság .elpusztult. 1655—1659-ben ismét háborúskodás volt Ercsi magyar földesura, Szapáry Péter és a török bég között. 1684-ben — Buda sikertelen ostroma idején a Lotharingiai Károly vezette csapatok és Kara Musztafa seregei Érdnél ütköztek meg. Bár a törökök vereséget szenvedtek, a felszabadító hadjárat megakadt. Buda csak 1686-ban, Érd 1688-ban szabadult fél a török uralom alól. 20 A XVI— XVII. században változtak Érd magyar birtokosai is. A mohácsi vész előtt a település a Sárkány család tulajdonában volt. E család többi birtokai Vas, Zaila, Fejér, Pest megyében helyezkedtek el. Mivel az egész uradalmat nem lehetett áttekinteni, 1518-ban Sárkány Ferenc testvérévél megosztotta a területet, ő maga csak Fejér és Fest megyei falvait tartotta meg; köztük Érdet is, Berki és Diósd pusztákkal együtt. Az Érden kelt osztálylevél szerint Sárkány Ferenc a szántóföldek, rétek, legelők, erdők, hegyek, szőlők jövedelmével rendelkezett, ezen kívül halászati és malomjoga is volt. 21 Az egyezményt 1525-ben — Budán és Pozsonyban — megerősítették. A birtoklás azonban nagyon problematikus volt. A szomszédos Keszi család már 1528-ban jogot formált a Sárkány család Fejér megyei területeire, és a vitában az esztergomi érsek teremtett rendet. 1632-ben újra vita volt a fennhatóság körül, ugyanis a 15 éves háborúban elpusztult községbe szerbek télepedtek. Sárkány Mihály ismét megnyerte a pert, mivel a tanúvallomást tevő szerbek úgy nyilatkoztak, hogy mindig a Sárkány család volt a földesuruk. A birtokjogi viták a XVII. században azonban nem fejeződtek be. 16364>an Eszterházy nádor az Űjfalussy családnak adta Sikátor, Palota, Berki pusztákat, amelyek közül Berki Érd tartozéka volt. 22 Ajándékozásra hivatkozva jogot formált a területre a Paksy család is, akikkel a per még a XVIII. században is folyt. 23 1671-ben Sárkány János a községet Berki, Szászhalam pusztákkal ós Tárnokkal együtt a pesti török aga és felesége védelme .alá helyezte, hogy ők oltalmazzák a törökök részéről. Ezt követően került át a terület az Illésházy család birtokába, ugyanis 1675-ben Illésházy Ferenc Sárkány Erzsét vette feleségül. Az ZÍZésházy-birtokok zöme а királyi Magyarországon, elsősorban Trencsénben volt, és a Fejér megyei területeket innen nem lehetett kormányozni. 1675ben az ercsi földesúr, Szapáry Péter vette zálogba a birtokot, és az még a török kiűzése után is az ő kezelésükben volt. Szapáry Érden és Ercsin kívül Tárnok, Rácalmás községeket is birtokolta, a környező pusztákkal együtt. 24 Illésházy vigyázott arra, hogy e területek ne vesszenek el, és a török ellen is harcoló Szapáry család ne tekintse véglegesen sajátjának a birtokot. 1690ben ezért az új szerzeményi bizottságnál Bécsben bejelentette tulajdonjogát, de a területek visszaváltására csak évtizedek múlva került sor. 25 A betelepedő lakosság ebben az időben laza függésben élt földesurától, hiszen föld bőségesen állt rendelkezésre, és a terhek sem voltak súlyosak. A török ellen harcoló Szapáry kastélyt épített Érden és birtoka központját is ide helyezte át. Ahogy a parasztok sorsa rosszabbra fordult, előző földesurukat egyre nagyobb tisztelettel övezték. Hősi harcainak történetét, emberi jóságát nemzedékek egymásra hagyományozták, alakja köré legendák szövődtek. A török és magyar fennhatóság, a birtokok elzálogosítása azt eredményezte, hogy a határvonalak Érd és a környező községek között téljesen bizonytalanná váltak. Nem tudták elválasztani Berki, Diósd, Százhalombatta' puszták területeit, és viták voltak Téténnyel, Tárnokkal is. Amikor Érd és Tétény egyaránt török fennhatóság alatt állt, a két község határai összeolvad189
