Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

iratokat sem. A tárgyalt időszakban Érd jórészt az Illésházy család birtokához tartozott, amelynek iratait részben a Pozsony Megyei Levéltár, részben a Magyar Országos Levéltár őrzi.

5 A pozsonyi levéltárban jelentős mennyiségű iratanyag található az érdi uradalom gazdálkodásáról; pénzügyeiről, borkereskedelméről, erdőgazdaságáról stb. Az Országos Levéltárban a birtokjogi iratok, határperek, úrbéri szabályozással, jobbágyok helyzetével kapcsolatos iratok vannak. Rendkívül érdekesek az itt található, 1722-ből, 1761-ből származó uradalmi összeírások, amelyek az érdi parasztságról az országos összeírásoknál árnyaltabb képet nyújtanak. A XIX. század második felében rendkívül fontos forrás a kataszteri felmérés irat- és térképanyaga, amely az ekkor már általános adókötelezettség következtében magában foglalja a nagybirtokot és a kisgazdaságokat is.

G Munkánknál nem nélkülözhettük a különféle kiadott forrásokat, statisztikákat sem. Az első magyarországi népszámlálás adatait Dányi Dezső és Dávid Zoltán tette közzé, és arról több feldolgozás is készült.

7 1828-ban Ludovicus Nagy közölt községsoros statisztikát az ország lakosságáról, amely az említett 1828-as összeírás értékelését lehetővé teszi.

8 A polgári forradalom után 1857ben, majd 1870-ben került sor népszámlálásra, majd ettől kezdve évtizedenként rendszeresen számba vették a lakosságot. A helytörténet fontos forrásai az országleírások. Bél Mátyás XVIII. század elején készült munkáját a Pest Megyei Múzeum 1977-ben adta ki,

9 míg az első katonai felméréshez (1780-as évek) készült országleírás kéziratban olvasható. Az 1780-as évtizedben jelent meg Korabinszky községi lexikonja,

10 majd 1796-ban elsőként Vályi András adott közre magyar nyelvű országleírást.

11 Magyarország első jelentős statisztikusa, Fényes Elek 1851-ben tette közzé az egyes településekre vonatkozó gyűjtését,

12 végül a sort Pesty Frigyes 1863-ban készült munkája zárta le, amely kéziratban olvasható.

13 Az első helységnévtár 1863-ban,

14 a második 10 évvel később jelent meg, majd bizonyos időközönként újabb összeállításokra került sor. Az úrbérrendezés során készült felmérések összesítése az egész Dunántúlról 1970-ben jelent meg,

15 és az első állandó kataszter eredményeit a visszaállított helytartótanács 1865-ben adta közre.

16 1895-ben készült el Magyarország első korszerű mezőgazdasági statisztikája,

17 amely a vizsgált időszak utolsó évtizedéről nyújt a művelési ágakra, állatállományra, szőlő- és gyümölcstermelésre vonatkozó áttekintést. Az irodalmi feldolgozások közül Károly János Fejér vármegye története c.

të munkáját említhetjük elsőként, amelyet azonban 'kritikával kell 'kezelni. A Fejér Megyei Levéltár Évkönyveiben közölt tanulmányok több esetben foglalkoznak Érd viszonyaival is. Az újabb feldolgozások közül ki kél még emelni Sándor Pál Fejér megyei parasztságról szóló tanulmányait, amelyek a jobbágyfelszabadítással, és a polgári forradalom utáni időszakkal kapcsolatos problémákat teljes egészében feltárták.

19 * * * A XVI—

XVII. század folyamán a település harcok színtere, átvonuló csapatok szállása volt. Az 1541-ben beköltöző törökök Érden tartósan berendezkedtek, templomot, minaretet építettek maguknak. A hosszabb ideig itt tartózkodó Hamza bég idejében viszonylag nyugodt időszak volt, nevét a falu is megőrizte (Handzsabég). Az 1546-os, 1559^es kincstári defterek szerint Érd ekkor virágzó település volt, lakói gabonát, lent, kendert, zöldséget, szőlőt, 188