Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Kocsis Gyula: Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930)

nágygozmalom alapító tagja volt 1861-ben. A család társadalmi rangját továbbra is töretlenül őrizte, sőt növelte. 1848-ban a ceglédi nemzetőrsereg hadnagya volt és városi tanácsnok. (Ekkor apósa, nemes Seres Sámuel a főbíró.) 1860-ban népgyűlésen választották megyegyűlési képviselőnek. 1878-ban és 1883-ban a leváltott polgármester helyett ideiglenes polgármesterré választották. Élete végéig virilis volt (5. kép). Fiatalabb korában maga is részt vett gazdasági munkában. Erről tudósít minket a „családi kör" hangulatát idéző, egyben az önkényuralmi időszakot kiválóan jellemző életkép. 1862-ben Mihály (M. VI. B). az öt gimnáziumot végzett városi tanácsnak, megyegyűlési képviselő, gőzmalom rt alapító tag 3 béresével kukoricát tört a tanyán, majd 2 szekérrel a városi házhoz hordták. Megvacsorázván leheveredett a kukoricahéjba és el is aludt. A szomszédjához beszállásolt két részeg osztrák katona garázdálkodására ébredt. Rendre akarta utasítani őket, de azok bottal megverték, orrát, fejét is betörték.

30 A 48-as hagyományokat is őrizte a család, így fia, IV. Mihály (M. VI. B. 7) a ceglédi küldöttség tagjaként 1877-ben Kossuth Lajosnál jáívt Turinban.

31 1892-ben 250 nő kereste fel Kossuth sírját és Csurgai Mihály felesége helyezte el a küldöttség bokrétáját és mondott beszédet. III. Mihály (M. VI. B. 7.) a családi hagyományt követte abban is, hogy másodszor nősülvén elhalt sógorának özvegyét vette el, imint nagyapja (levirátus). Négy lányát tanítókhoz, egyet református lelkészhez adott férjhez. Nyújtó Pál református igazgató-tanító, a Függetlenségi Párt ceglédi szervezetének vezéralakja, aki szintén járt Turinban, két lányának is férje volt. (A nővér halála után húgát vette el feleségül.) III. Mihály (M. VI. 8.), Sámuel fia ügyvéd Temesvárra került. Az ő fia, Tibor (M. VI. B. 8. a) 1931-ben a Magyar Királyi Külügyminisztérium miniszteri osztálytanácsosa. 1936-ban osztályvezető, 1942-ben nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott iminiszter volt. A családi hagyomány szerint az Eucharisztikus Kongresszuson Piacelli bíboros kísérője volt.

32 László fia (M. VI. B. 2. és 6. számú kép) orvosegyetemet végzett, Cegléden városi orvos lett. Egy sertéskereskedő lányát vette eil. 1877-ben nagy szőlőbirtokot vett a Kámánban. Az 1880-as években a város legnagyobb bortermelői közé tartozott. 1887-ben például 100 akó palackozott bort, 1897-ben 100 000 ültetni való szőlővesszőt adott el.

33 Egyik lánya, Adél (kereszitségben Etelka) operaénekesnő lett, a századforduló táján a hamburgi színházhoz szerződött, Kolozsváron, Pécsen is fellépett. Másik lányát a helybeli református kántorhoz adta feleségül. A kántor 1909-ben Ferenc József királynak elküldte a „Magyar nemzet imája" című szerzeményét. A király a művet el is helyeztette a hitbizományi könyvtárban. Harmadik lányát (M. VI. B. 2. d) egy Pestről Ceglédre költözött gyógyszerész-szikvízgyáros vette feleségül. Fiai városi tisztviselők lettek.

34 III. Mihály fia, IV. Mihály (M. VI. B. 7.) a gazdálkodást folytatta. Földbirtoka alapján virilis, a Gazdasági Gőzmalom Rt és a városi Takarékpénztár igazgatósági tagja, presbiter, az iskolaszék tagja volt. A helyi lapok a város társadalmi életéről szóló tudósításokban mindig megemlítik őket. Kossuthnszoborra adományoznak, lánya a szobornál verset szaval, felesége Kossuth sírját koszorúzta, lánya a városi dalárda tagja stb. (8. sz. kép). Földbirtoka 1895-ben 122 kh volt. (78 fch szántó, 21 kh rét, 5 kh szőlő, 5 kh, legelő.) 1903 körül saját földjén kívül még bérelte a közalapítványi uradalom fcecskésesárdai 143 kh-as birtokrészét, túlnyomórészt szántóföldet. 1895-ben tanyáján 6 cseléd dolgozott, a gazdasági felszerelés 1 vetőgép, 6 eke, 3 borona, 1 henger, 1 szecs149