Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Magyar Antal: A ceglédi katolikusok háztartásszerkezete a 18. században
evangélikus volt. 9 Ezekből a százalékarányokból már láthatjuk, hogy a birtoktalan úrbéres kategóriákban magasabb a katolikusok aránya, mint a telkes jobbágyok között. A Nóvák László által jelzett katolikusok által kapott gazdasági kedvezményeket tehát nem látjuk igazoltnak. 10 Ezen megállapításunkat a II. számú táblázat számadatai alapján tovább pontosíthatjuk. Ebben a táb2. számú táblázat Teleknagys. összeírt gazdaság Az összes összeírt gazdaságból református katolikus evangélikus száma %-a db % db % db % 14/8 1 0,08 — — — — 1 0,08 12/8 3 0,26 — — 3 0,26 — — 11/8 6 0,52 3 0,26 3 0,26 — — 10/8 19 1,7 12 1,00 7 0,60 — — 9/8 16 1,4 8 0,7 7 0,6 1 0,08 8/8 66 5,89 51 4,55 15 1,31 — • — 7/8 21 1,8 12 1,00 8 0,8 1 0,08 6/8 123 10,9 99 8,8 22 1,9 2 0,1 5/8 44 3,92 33 2,94 И 0,95 — — 4/8 108 9,65 87 7,7 21 1,87 — — 3/8 99 8,83 71 6,33 25 2,5 3 0,2 2/8 34 3,03 24 2,14 9 0,85 1 0,09 1/8 123 663 10,9 95 495 8,4 27 158 2,2 1 10 0,09 Házas zs. 400 35,72 272 24,25 125 11,26 3 0,26 Zsellér 57 5,1 40 3,58 16 1,42 1 0,09 Ossz.: 1120 100 807 72,1 299 26,4 14 1,5 lázaiban a ceglédi telkes jobbágyság teleknagyság szerinti és vallási megoszlását rögzítettük. Korábban már megfigyelhettük, hogy a ceglédi telkes jobbágyok mintegy l U része volt katolikus. A táblázatból látható, hogy a nagyobb telekkategóriákban a katolikusság számarányánál nagyobb mértékben van képviselve. Ez számunkra azt jelenti, hogy a beköltöző katolikusok egy kis része jelentős állatállománnyal, vagyonnal érkezett, illetve itt helyben gyorsan gyarapodott. A közepes nagyságú (7/8—4/8) telekkategóriákban a reformátusok vannak számarányuknál nagyobb mértékben képviselve, ök teszik ki a mezővárosi telkes jobb ágylakosság legnagyobb (tömegét. A legkisebb telekkategóriákban (3/8—1/8) viszont megint a katolikusok vannak számarányuknál nagyobb mértékben képviselve. Ez tehát azt jelenti, hogy nem túl jelentős állatállománnyal költöztek be, illetve nem gyűjtöttek jelentősebb vagyont ceglédi tartózkodásuk alatt. Az urbárium és a lélekösszeírás segítségével módunk nyílik arra, hogy megvizsgáljuk a ceglédi katolikus és evangélikus jobbágy-, valamint zsellérháztartások átlagos lélekszámát teleknagyság szerinti bontásban (lásd a 3. számú táblázatot). A háztartások nagyságához, átlagos lélekszámához összehasonlító adatokat mintegy másfél évtizeddel későbbi időszakból, a II. József-féle népszámlálás elemzéséből ismerhetünk. 11 Az evangélikus háztartások csekély száma 128
