Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Magyar Antal: A ceglédi katolikusok háztartásszerkezete a 18. században

3. számú táblázat A KATOLIKUS ÉS EVANGÉLIKUS HÁZTARTÁSOK ÁTLAGOS LÉLEKSZÁMA katolikus evangélikus teleknagys. háztartás személy átlag háztartás személy átlag 14/8 — — — 1 2 2 12/8 3 30 10 — — — 11/8 3 23 7,6 — — — 10/8 7 55 7,8 — — — 9/8 7 42 6 1 5 5 8/8 15 99 6,6 — — — 7/8 8 47 5,8 1 3 3 6/8 22 102 4,6 2 8 4 5/8 11 64 5,8 — — — 4/8 21 95 4,5 — — — 3/8 25 105 4,2 3 13 4,3 2/8 9 37 4Д 1 3 3 1/8 27 128 4,6 1 4 4 házas zs. 125 505 4,04 3 31 10 hazátlan zs. 16 63 3,9 1 7 7 összesen 299 1395 4,67 14 76 5,4 miatt nem alakul ki egységes, jól értelmezhető kép. Feltűnő jelenség, hogy a vizsgálható esetek többségében az evangélikus háztartások átlagos lélekszáma jóval alatta maradt mind a Pest megyei (4,99 fő háztartásonként), mind az országos (4,95 fő háztartásonként) átlagnak. A legnagyobb ceglédi jobbágytelket magáénak mondható egy evangélikus háztartás igen alacsony lélekszáma (2 fő — tehát egy házaspár gyermek nélkül) azzal magyarázható, hogy a háztartásban szolgákat alkalmaztak. Szintén szokatlan jelenség, hogy a házas zsellér és hazátlan zsellér kategóriákban igen magas a háztartásonkénti átlagos lélekszám. A házatlanzsellér-háztartás egyedi esetet képvisel, itt egy együtt élő többgenerációs, 2 elemi családot magába foglaló háztartásról van szó. A katolikus háztartások átlagos lélekszáma, úgy tűnik, szoros összefüggésben van a teleknagysággal. A legnagyobb telekhányadot birtokló háztartások átlagos lélekszáma a legmagasabb és a háztartásokkénti átlagos lélekszám fokozatosan csökken a birtokolt telekhányad csökkenésével. A 6/8 telkes háztartásoktól kezdve az átlagos lélekszám jóval a megyei és országos átlag alá süllyed. Sajnos sem a ceglédi reformátusok háztartásnagyságával, sem más mezővárosokkal nem áll módunkban összehasonlítani vizsgálatunk eredményeit. A HÁZTARTÁSOK TÍPUSONKÉNTI MEGOSZLÁSA „A háztartás és a család jobbágyparaszti kisüzemek esetében igen gyakran egybeesik."

12 Bár a háztartás a családnál tágabb fogalom, mert mint együttlakó, termelő és fogyasztó közösség magába foglalhat olyan személyeket is, kik a családdal, vagy egymással nem állnak rokoni kapcsolatban (pl. állandó vagy idényjellegű szolgák, cselédek). Mindezeknek ellenére a jobbágyparaszti kisüzemekben a háztartás és a család igen-igen egybeesik. 129