Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Magyar Antal: A ceglédi katolikusok háztartásszerkezete a 18. században

majd csaknem megkódúsíttatván, földesuraiktól két és háromszáz forintokban magukat redimálták".

3 Jönnek tehát az Alföldre, ki úgy, hogy megfizeti a bontakozó pénzt, ki pedig szökve. Különösen a Nógrád megyei falvakból, Koháry István birtokából, de az Esztergomi Érsekség és a Váci Püspökség egyes falvaiból, ahol 1/32-es jobbágytelkekről is tudunk. Jönnek tehát az Alföldre, ahol annyi földet szánthat, vethet, amennyihez ereje, igája van. így sokan telepednek le Cegléden, a gazdasági viszonyaiban mindig rendkívül jó helyzetben levő városban. Ma is élő nevek utalnak azokra a falvakra, ahonnan útra keltek. (Bujáki, Mácsai, Kartali, Sápi, Vajkó/Valkó stb.) A népesség XVIII. századi gyarapodását az 1. számú táblázat adatai segítségével tudjuk nyomon követni, a dolgozat témája szerint felekezeti bontásban is.

4 1. számú táblázat Évszám Református Katolikus Evangélikus ossz. Ház 1701 351 — — 351 1715 697 — — 697 1717 779 — — 779 1720 829 — — 829 1723 1505 — — 1505 1733 — — — 388 1736 — — — 396 1740 — — — — 390 1748 — — — — 568 1753 — — — — 565 1760 — 1000 — — 603 1762 — — — — 628 1766 — — — — 730 1769 2272 1651 — 4423 794 1770 — — — — 801 1772 — — — — 886 1773 3699 2181 91 5971 930 1776 — 2480 — — — 1782 4487 2662 191 7345 — 1792 4926 2792 210 7928 — A reformáció terjedése során a ceglédiek lélőször Melanchton tanaival ismerkedtek, majd 1540 táján Szegedi Kis István itteni működésének eredményeként, Calvin tanainak követőivé lettek. Ettől az időtől egészen 17344g a város egységesen református vallású volt. A táblázat adatai alapján a XVIII. század első évtizedeiben a lakosság létszáma rohamosan növekedett, az 1701. évi 351 főről 1723-ra 1505 főre. A beköltöző népességről feltételeznünk kell, hogy szinte kizárólag református volt. A beköltözők közül sokan jelentős állatállománnyal érkezhettek, erre utal az összeírásokban feljegyzett állatállomány gyors növekedése. A katolikusok újbóli beköltözésének első írásos nyoma az 1734. évi adókönyvben maradt fent. Az adóösszeírások végén 6 család „peregrini catholioi"-t jegyeztek fel,. A betelepedett hat család a feljegyzések szerint mintegy harminc 124