Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Nagy Varga Vera: A ceglédi reformátusok házassági kapcsolatai (1723–1810)

NAGY VARGA VERA (Kossuth Múzeum, Cegléd): Dr. Dienes Erzsébetnek ajánlom A CEGLÉDI REFORMÁTUSOK HÁZASSÁGI KAPCSOLATAI 1723—1810 A történeti szakirodalomban régóta ismert a „háromváros" kifejezés, amely a XVI. század második felétől, de méginkább a XVII. század második évtizedétől kezdődően a Duna—Tisza köze északi részén fennmaradt háram nagy középkori mezőváros — Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös — szorosabb, elsősorban a hódoltságból kiszorult nemesi vármegye közigazgatási tevékenységét helyettesítő együttműködését jelentette a török hódoltság korában.

1 Ez a fogalom tehát egy bizonyos időszakhoz, a hódoltság korához kötődik, és ezen időszakon belül is lényegi tartalmát a közigazgatási együttműködés jelentette. A létrehozó tényezők megszűnésével a fogalom érvényét vesztette, az együttműködésben részt vevő mezővárosi közösségek történeti sorsának eltérő alakulásával a XVIII. század közepére elhalt. Helytelennek kell tehát tekintenünk a kortárs publicisztika és néprajzi szakirodalom egy részének azon törekvését, amelyek során egy, szorosan időszakhoz, meghatározott történelmi körülményekhez kötődő, viszonylag szűk körre terjedő fogalmat, későbbi korszakok gazdasági és társadalmi fejlődésének egészére alkalmazva táji egységként újítanak fel és használnak.

2 Annák ellenére, hogy a „háromváros" fogalom ilyen irányú kiterjesztését helytelennek tartjuk, természetesen nem zárhatjuk ki azt, hogy ezen mezővárosok XVIII—

XX. századi népi kultúrájában megőrződhettek, létezhettek, kialakulhattak olyan közös kulturális vonások, amelyek a környezettől kisebb-nagyobb mértékben elkülönítik, különössé teszik e népesség kulturális arculatát. Ezeknek feltárása, mozgástendenciáinak vizsgálata további elmélyült részletkutatásokat igényel.

3 Egy ilyen lehetséges részletkutatási terület a házassági kapcsolatok intenzitásának, erősödési, lanyhulása tendenciáinak alakulása. A kutatás során elvégeztem a ceglédi református anyakönyvek első kötetében bejegyzett házasságkötések kigyűjtését és több szempontú elemzését 1723—1810 között. A vizsgálat témáját az indokolta, hogy a házassági kapcsolatok irányának feltárása választ adhat etnikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok irányára is.

4 A forrás kiválasztásánál pedig arra kellett gondolnunk, hogy a XVII. század folyamán Cegléden és Nagykőrösön a város teljes lakossága református volt, és Kecskeméten is igen jelentős volt a reformátusok aránya a város népességében. A közös vallás, a földrajzi közelség, a hasonló gazdasági, társadalmi fejlődés, a szoros kereskedelmi kapcsolatok

5 az egymás közötti házasságkötések gyakoriságában is manifesztálódhattak. Ceglédre a XVIII. század 30-as éveitől kezdve folyamatosan költöztek be katolikusok, de még a XIX. század elején is csak a lakosság Уз-át tették ki.

6 A ceglédi református anya98