Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság

GEREVICH LÁSZLÓ (MTA Régészeti Intézet, Budapest) : A PILISI CISZTERCI APÁTSÁG A pilisi ciszterci kolostor föltárása szervesen és kiegészítőlég illeszkedik abba a konkrét kutatási programba, amit évtizedekkel ezelőtt kezdtem el. A csuti, albertfalvai, óbudai, budavári, pilisi és dömösi föltárások segítségével igyekeztem tisztázni a feudális központok: praediumokhoz és curiákhoz tartozó szolgáló falvak, a királyi palotákhoz csatlakozó városnegyedek; nagy egységek makromorfológiai összefüggéseit és mikroelemeinek tipológiáját, azokat a törvényszerűen ismétlődő formációkat, melyekből messzemenő és rendkívül konkrét és valóságos következtetéseket lehet vonni a társadalom szerkezetére, kultúrájára nézve. Hiszen részleteik műforma ja és nagyobb egységbe való csoportosulásuk térrajza mintegy röntgenképe az egykori élet színterének. Ezt a programot fejezte be a késő antik kultúrák közvetítésének hídfőállásait jelentő rendi központok legalább egy fontos példájának (alaposabb megismerése és ezt célozta a pilisi ciszterci apátság föltárása. Tettem ezt annál is inkább, mert a szerzetesrendek negyedszázadonként módosuló történettudományi értékelésében az elvont gondolatmenetek és fogalmak fontosabb szerepet látszottak játszani a kézzel fogható konkrét adatoknál. Ugyanakkor örömmel üdvözölhetjük a nemzetközi tudománynak azokat a fölismeréseit, amelyek magára a kolostori berendezkedés morfológiájára is vonatkoznak és a városok történeti fejlődésének egyik befolyásoló mintáját keresik benne. Bár ennek a fölismerésnek nyoma maradt fönn a korabeli szövegekben is, így Szent Bernátnak Sándor lincolni püspökhöz írott 64. levelében a kolostor mint Jeruzsálem városa jelenik meg: „compendium vitae invenit" .. . „Et si vultis scire, Clara-Vallis est; ipsa est Jerusalem, ei quae in coelis est," vagy a menekülés városa „urbs refugii". Az égi és földi Jeruzsálem meghatározó párhuzamának ez az alapja. És valóban, a kolostori élet nem csak az elvont eszmék megőrzője és újjáteremtője, hanem az egész élet összefoglalása, az anyagi kultúra megmentésének és céltudatos fejlesztésének legalkalmasabb központja és elterjesztő je az akkori Európában. Ennek is egyik tanúbizonyságát nyújtotta a pilisi feltárás, épületeinek alaprajzi elrendezésében és több ezer, a korabeli technikát illusztráló leletén keresztül. A faji struktúra alapján elhelyezkedő népvándorláskori Európa harcaiban a törzsek elvérzését az egyház új internacionális rendszer létrehozásával igyekezett megakadályozni. A társadalmi fejlődésnek talán legfontosabb üzenete, amit a rendi Európa felé közvetítettek a hittérítők, a törzsi szervezettel való teljes és gyors szakításra ösztönözte az új hit hivőit. És itt lép be rendkívül pozitív szerepet játszva a magyar történelembe is és lenyűgöző gyors átalaku541