Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

pított monostort. A Bél nemzetség számos környékbeli birtokát, azok dézsmáit, a Tiszánál három halastavat és a birtokok után az egri püspökséget és kápta­lant illető egyházi tizedeket adta az apátságnak. Az adományokat megerősítet­ték IX. Gergely pápa 1240., IV. Ince pápa 1253. évi és Telegdi Csanád egri püspök 1330. évi oklevelében. 63 Az alapítás után azonnal hozzáláttak az építkezéshez, melyet 1241-ben az tatárjárás miatt félbe kellett hagyni. Ahogyan ez egy 1245. évi oklevélből ki­derül, a monostornál is voltak harcok. A tatárokkal folytatott harc közben itt sebesült meg György fia, Sándor mester. 64 A templom építési korszakait a Szakái Ernő vezetésével 1953—54-ben vég­zett belső helyreállítás tisztázta. Eszerint a tatárjárás előtt elkészült a főhom­lokzat legnagyobb része, az északi keresztház északi ás részben a keleti fala, az északi mellékszentély nagy része, a déli keresztház nyugati falának kétharmada és a szentély keleti zárófala a rózsaablak felső széléig. A tatárjárás után új műhely fejezte be az építkezést. E korszakból maradt ránk a főhajó déli árkád­sora a déli gádorfallal, a déli kereszthajó nyugati falában feszülő hevederív és a nyugati homlokzat rózsaablakának mérműve. 65 A monostorban 1246-ban újra éltek szerzetesek. Egy 1289-es oklevélben azt olvashatjuk, hogy az országban dúló belharcok következtében a királyi hadak, valamint az ország nagyjai és a nemesség hadai ismételten megszállták, fel­dúlták, kirabolták és felégették a béli monostort. 05 Az apátság építkezéseire utal két oklevél. 1383-ban Béli Péter szentmár­toni nemes a monostorhoz tartozó erdőből épületre való fákat vágatott ki. Az apát panasza nyomán 1389-ben János vajda a fát tizenhét szekéren, felfegyver­zett apátfalvi jobbágyok által behordatta az apátság egyházának építkezésé­hez. 67 1426-ban Zsigmond király felszólította az apátság népeit, hogy az épít­kezés és a perek folytatására Miklós apát által kivetett rendkívüli adót fizes­sék meg. 68 A XV. században országszerte komoly problémákkal küszködtek a ciszterci apátságok. Az apáti székben sokszor nem szerzetesek, hanem világi papok (commendatorok) ültek, a birtokokat elidegenítették. Bélháromkúton 1479—1485 között Péter nógrádi főesperes volt az apát, aki nem is lakott a monostorban. Peres ügyei intézésével 1483-ban Péter perjelt, Albert és Kelemen nevű szerze­teseket bízta meg. 69 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás kezébe ke­rült, aki ekkor egri püspök volt. 70 Ez időtől az egri püspökök birtokában volt a monostor, amelyben a szerzetesek még egy ideig benne éltek. 1503-ban a per­jellel együtt három szerzetes élt az apátságban, és egy György nevű orgonaké­szítővel is találkozunk. 1508-ban öt szerzetes élt itt. 71 A XVI. század harmincas éveiben végleg elnéptelenedett az apátság, mi­után a református hitre tért Perényi Péter az egri püspökség és a káptalan bir­tokait 1534-ben elfoglalta. Perényi Péter halála után, 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki váruradalmat, amelynek a bélháromkúti apátsági birtok is részét képezte. Az apátsági javakat 1678-ban az egri káptalan kapta meg, majd az 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet tulajdo­nába került. A templom, ekkor már rossz állapotban volt. 1732-ben kezdték meg helyreállítását és 1745-ben szentelte fel az újjáépített templomot az egri püspök. 72 Több XVIII—XIX. századi forrás beszél a templom állapotáról. Mű­emléki helyreállítását Lux Kálmán kezdte el 1934-ben, és az Szakái Ernő kő­szobrász restaurátor irányításával 1953—54-ben folytatódott. A belső falsíkok vakolatait távolították el és az északi keresztház homlokzatát állították helyre. 73 532

Next

/
Oldalképek
Tartalom