Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása
pított monostort. A Bél nemzetség számos környékbeli birtokát, azok dézsmáit, a Tiszánál három halastavat és a birtokok után az egri püspökséget és káptalant illető egyházi tizedeket adta az apátságnak. Az adományokat megerősítették IX. Gergely pápa 1240., IV. Ince pápa 1253. évi és Telegdi Csanád egri püspök 1330. évi oklevelében. 63 Az alapítás után azonnal hozzáláttak az építkezéshez, melyet 1241-ben az tatárjárás miatt félbe kellett hagyni. Ahogyan ez egy 1245. évi oklevélből kiderül, a monostornál is voltak harcok. A tatárokkal folytatott harc közben itt sebesült meg György fia, Sándor mester. 64 A templom építési korszakait a Szakái Ernő vezetésével 1953—54-ben végzett belső helyreállítás tisztázta. Eszerint a tatárjárás előtt elkészült a főhomlokzat legnagyobb része, az északi keresztház északi ás részben a keleti fala, az északi mellékszentély nagy része, a déli keresztház nyugati falának kétharmada és a szentély keleti zárófala a rózsaablak felső széléig. A tatárjárás után új műhely fejezte be az építkezést. E korszakból maradt ránk a főhajó déli árkádsora a déli gádorfallal, a déli kereszthajó nyugati falában feszülő hevederív és a nyugati homlokzat rózsaablakának mérműve. 65 A monostorban 1246-ban újra éltek szerzetesek. Egy 1289-es oklevélben azt olvashatjuk, hogy az országban dúló belharcok következtében a királyi hadak, valamint az ország nagyjai és a nemesség hadai ismételten megszállták, feldúlták, kirabolták és felégették a béli monostort. 05 Az apátság építkezéseire utal két oklevél. 1383-ban Béli Péter szentmártoni nemes a monostorhoz tartozó erdőből épületre való fákat vágatott ki. Az apát panasza nyomán 1389-ben János vajda a fát tizenhét szekéren, felfegyverzett apátfalvi jobbágyok által behordatta az apátság egyházának építkezéséhez. 67 1426-ban Zsigmond király felszólította az apátság népeit, hogy az építkezés és a perek folytatására Miklós apát által kivetett rendkívüli adót fizessék meg. 68 A XV. században országszerte komoly problémákkal küszködtek a ciszterci apátságok. Az apáti székben sokszor nem szerzetesek, hanem világi papok (commendatorok) ültek, a birtokokat elidegenítették. Bélháromkúton 1479—1485 között Péter nógrádi főesperes volt az apát, aki nem is lakott a monostorban. Peres ügyei intézésével 1483-ban Péter perjelt, Albert és Kelemen nevű szerzeteseket bízta meg. 69 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás kezébe került, aki ekkor egri püspök volt. 70 Ez időtől az egri püspökök birtokában volt a monostor, amelyben a szerzetesek még egy ideig benne éltek. 1503-ban a perjellel együtt három szerzetes élt az apátságban, és egy György nevű orgonakészítővel is találkozunk. 1508-ban öt szerzetes élt itt. 71 A XVI. század harmincas éveiben végleg elnéptelenedett az apátság, miután a református hitre tért Perényi Péter az egri püspökség és a káptalan birtokait 1534-ben elfoglalta. Perényi Péter halála után, 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki váruradalmat, amelynek a bélháromkúti apátsági birtok is részét képezte. Az apátsági javakat 1678-ban az egri káptalan kapta meg, majd az 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet tulajdonába került. A templom, ekkor már rossz állapotban volt. 1732-ben kezdték meg helyreállítását és 1745-ben szentelte fel az újjáépített templomot az egri püspök. 72 Több XVIII—XIX. századi forrás beszél a templom állapotáról. Műemléki helyreállítását Lux Kálmán kezdte el 1934-ben, és az Szakái Ernő kőszobrász restaurátor irányításával 1953—54-ben folytatódott. A belső falsíkok vakolatait távolították el és az északi keresztház homlokzatát állították helyre. 73 532
