Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

A templom külső helyreállítása 1964-ben folytatódott, dr. Rados Jenő tervei alapján. E munka során tártuk fel 1964—66-ban a templom déli oldala mellett a monostor alapfalait. Míg a templomról meglehetősen sok adat maradt ránk, a monostorról szűkszavúan szólnak a források. Az 1696-ban készült leírásban a templommal együtt nagyszerűnek nevezett monostor falairól történik említés. 1733-ban már csak a lebontott és elhagyott monostor helyéről olvashatunk, az 1829-es Cannonica Visita tio szerint a bükkszentmártoni templomot 1743-ban részben a monostor romjaiból állították helyre. Egy 1740 körüli leírás szerint azonban ekkor még magasan álltak a templom mellett a monostor falai. 1750 körül a monostor egy részét vadászkastély és plébánia céljára helyreállíttatták. A plébániát 1827 körül fürdőházzá, majd posztógyárrá alakították. 1850-től kezdve a monostor területének jelentős részét elfoglaló, több épületből álló kőedénygyár épült itt, mely több mint hetven évig — 1927-ig — működött.

74 A csődbe jutott gyárat ekkor lebontották, építőanyagát a falu lakói széjjelhordták. Az ásatás megkezdésekor csak alapfalainak nyomai voltak kivehetők. A régészeti kutatás számára a déli keresztház külső nyugati falán megmaradt armáriumfülke és fölötte a kerengő falivének nyoma jelentette a kiindulópontot. Az itt nyitott kutatóárokban megtaláltuk az északi kerengőfolyosó udvari falának alapozását (15. kép), majd néhány kutatóárokkal megha15. kép. Az armarium és az északi kerengőfolyosó fala. Abb. 15. Armarium und Mauer des nördlichen Kreuzgangs. 583