Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Osgyáni Vilmos: Kőszobrász-restaurátori megfigyelések a pilisi Gertrudisz-síremlék töredékeinek rekonstrukciós feldolgozásához
OSGYÄNYI VILMOS KÖSZOBRASZ-RESTAUEÄTORI MEGFIGYELÉSEK A PILISI GERTRUDISZ SÍREMLÉK TÖREDÉKEINEK REKONSTRUKCIÓS FELDOLGOZÁSAHOZ* Az 1984 nyarán a pilisi ciszterci apátság régészeti anyagából Szentendrén megrendezett kiállítás tette aktuálissá a feltárt templomból származó síremlék kiállítási lehetőségének gondolatát. Az 1967 óta folyó ásatásból több év alatt gyűlt össze az a töredékanyag, amely már alkalmasnak mutatkozott arra, hogy egy gyakorlati rekonstrukciós munka megkezdődhessen. A leletanyag ásatási körülményeit ismerve, a többszöri bolygatottságot figyelembe véve érthető, hogy az ásatás során nem kerülhetett a figyelem középpontjába az a járulékos amorf töredékhalmaz, amely nagy segítséget nyújtó támasza az ilyen helyreállítási munkának. Az esetleg csak egy oldalán durván faragott (kőillesztési síkot, hátlapot mutató) primer felületek nélküli töredékek nagy jelentőségére az 1974-ben feltárt budavári és az 1982-es pécsi gótikus szoborlelet anastilósisa mutatott rá. A pusztán primer dekoratív felületek megőrzésére szorítkozó töredékgyűjtemény feldolgozása több oldalról megindult évekkel ezelőtt. Részben megindult a töredékek restaurálása az ásatás után és a rajzi rekonstrukciója a művészettörténeti jelentőségének publikálásával együtt. Most a pilisi kiállítás megrendezése jó alkalmat adott arra, hogy kísérlet történhetett a restaurátor szempontú megfigyelések megtételén túl a rekonstrukció elméleti igazolására és gyakorlati megvalósítására is. A síremlék töredékei egy anyagból készültek, mégpedig az ásatási helyszínhez közeli bányákból kitermelhető úgynevezett hárshegyi finomszemcsés alsó oligocén homokkőből bányászták ki. Kőzettanilag kovás kötésű, egyenletes földpátos, márgás szennyeződést mutat, színe okkeres, zöldessárga árnyalatú, szerkezetileg tömött, bányanedves állapotban jól faragható. Az ismert mostoha történelmi körülmények során a kőlapokból összeállított síremléket szétdúlták, összetörték, mígnem napjainkra ökölnyi darabok maradtak ránk. A szándékos pusztításon kívül égési nyomokat is őriznek töredékeink (angyalfej, árkádsarok, mellkas tör.). Ahol az égéstől vörösre változott a kő színe, ott a kőanyagban lekötött agyagásványokban található vastartalom oxidációja okozta az elszíneződést. Az eredeti festés csak nyomokban maradt meg a faragványok 'mélyedéseinek legalján. Az igen sérülékeny kréta alapozású festési módszert alkalmazták. Az alapozás változó vastagságú mésztartalmú hegyi kréta. Az alapozó anyagnak * Bár a jelen tanulmány nem hangzott el előadásként, témája miatt itt adjuk közre. 603
