Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása
tároztuk a monostor kelet—nyugati és észak—déli kiterjedését. 75 A mintegy 1,50 m-es kőedénygyári törmelékréteg eltávolítása után feltártuk a monostor alapfalait. A templom déli oldalához négyszögben csatlakozó alaprajz bontakozott ki (16. kép). Az épületegyüttes középpontjában van a téglalap formájú udvart körbezáró kerengőfolyosó. A kerengő udvari falának alapjai mészkőből, felmenő falai kváderkövekből készültek. A falakat az udvaron — a boltozatrendszer támaszaként — kétméterenként pillérek tagolják. A feltárás során nagy számban találtunk a kerengő boltozatához tartozó bordákat, hevederdarabokat, sarokoszlopköteg lábazati és fejezeti darabjait. 7 « Az alaprajz és az armarium fölötti helyben levő falív figyelembevételével, az ide tartozó kövek felmérése után szerkesztette meg dr. Guzsik Tamás a kerengő armarium melletti boltszakaszának rendszerét (17. kép). Néhány helyen megtaláltuk a kerengő téglaburkolatát. 77 A monostorudvarba nyílóan két ajtónyílást tártunk fel: az egyiket a keleti falban, a káptalanterem bejáratával szemben, a másikat a nyugati fal közepe táján, a conversusi bejárattal szemben. A ciszterci monostoroknál szokásos rendszer szerint, Apátfalván is a négyszögű kerengőfolyosóra van felfűzve a többi helyiség, a rendi szabályok szerinti sorrendben (18. kép). 7 8 A déli keresztháztól délre van a mai formájában barokk sekrestye. Tőle délre találjuk a káptalantermet, a monostornak a templom után a legfontosabb helyiségét (19. kép). A terem két határfala igen széles, hiszen fölötte az emeleten helyezkedett el a dormitórium. A káptalanteremben és keleti falának külső oldalán néhány XIII. század eleji cserepet találtunk. 79 Ez a korai leletanyag is bizonyítja, hogy a káptalanterem a monostoregyüttes korai része. A szerzetesek ideérkezése előtt állnia kellett. Délkeleti sarkát a szerzete16. kép. A monostor alapfalai feltárás után. Abb. 16, Die Grundmauern des Klosters nach der Freilegung. 534
