Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

Az első periódusban egy közel 40 m hosszú, 24 m széles, háromhajós, keresztház nélküli templom épült, amelynek főszentélye egyenesen, két mellékszentélye félkörösen záródott (8. kép). Ez a szentélyfej hiánytalanul megmaradt, ezen kívül megtaláltuk a hajó északi, déli és nyugati falának egy-egy szakaszát is. A pilléreket és a hajófalak nagy részét a XVIII. században nyomtala8. kép. A szentély alapfalai feltárás után. Abb. 8. Die Grundmauern des Chors nach der Freilegung. nul eltávolították. A kötött boltozati rendszer és az 1699-es ábrázolás (9. kép) alapján 5 pillérpárt tételezhetünk fel a hajóban. A monostor a templom déli oldalához csatlakozott (10. kép). A déli mellékszentély mellett a korai periódusban feltehetően volt egy kis sekrestye, mellette talán a már Cerbanus által is említett könyvtárhelyiség volt. Mindkettőt elbontották a későbbi átalakítás alkalmával. A keleti oldal déli nagy helyisége a káptalanterem volt, amely fölött a dormitórium helyezkedett el. A templom déli falával párhuzamosan haladó folyosó kötötte össze a keleti részt a nyugati szárnnyal, ahol a gazdasági épületek álltak. A hosszú nagy terem nyugaton a refektórium volt, ennek déli végében a konyha állott. A refektórium nyugati oldalánál levő két kisebb helyiség raktár lehetett. Ennek az épületszárnynak a padlásán tárolták a gabonát. 574