Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

A XIII. század elején a már a ciszterciek kezén levő monostor leégett. A padlás az égett gerendákkal együtt leszakadt, és az újjáépítéskor a mintegy 30 cm vastag égett gabonaréteget az új padlószint kialakításakor feltöltésnek használták, így jutottunk 11 zsák égett gabona birtokába, amely Magyarország egyik legnagyobb XIII. század eleji gabonalelete.''

1 9. kép. A monostor 1699-ben készített alaprajza. Abb. 9. Grundriß des Klosters 1699. A korai monostor két elpusztult épületének alapjait tártuk fel 1981 nyarán a szentélytől keletre. Egy 20X5 m-es kétosztatú és egy 30X5 m-es háromosztatú épület alapjait találtuk meg. A leletanyag alapján arra következtethetünk, hogy mindkettő műhelyépület volt és a XIII. század eleji égés következtében pusztult el. Nem is építették újjá őket. Szabályos monostorformát — négyszögben zárt kerengővel — nem találtunk Pásztón. Az itt feltárt templom háromhajós, nyújtott formájú alaprajza semmiképpen nem köthető az alapvetően centrális elrendezésű bizánci templomokhoz, itt tehát egy bencés apátságot sejthetünk. Mivel felépítményéből semmi sem maradt meg, így alaprajza — elsősorban a különös formájú szentélyelrendezése — alapján kereshettük az analógiákat. A szálak a német román kori építészethez vezettek. Alaprajzilag a Limburg a. d. Haardt-i bencés apátságot találtuk a leginkább 575