Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

Érdekes adatot tartalmaz Pásztói Jakab 1428-ból származó végrendelete, aki 200 juhából 40-et a Szűz Mária tiszteletére szentelt pásztói apátságra hagyott. Egy lovat azért adott, hogy annak az árából az apát javíttassa ki a Szent Péter-oltár fölötti boltozatot.

30 Ez az első adat az apátsági templom egyik részletéről. Mátyás király is megkísérelte újjászervezni a rendezetlen viszonyok között élő ciszterci apátságokat. A citeaux-i nagykáptalan német szerzeteseket bízott meg az újjászervezéssel. így került Ebrachból Mulich Henrik a pásztói apátság élére 1480-ban.

31 Mátyás halála után a ciszterci monostorok széthullása megállíthatatlan volt. Pásztón 1502-ben még volt apát, Lukácsnak hívták. A mohácsi vész után a pásztói rendtagok a török elől Heiligenkreuzban kerestek menedéket. 1526-ban itt találunk egy Péter nevű pásztói rendtagot. Feljegyzések szerint Lukács nevű pásztói apát itt halt meg 1568-ban.

32 Egykorú adat nem beszél többet a pásztói szerzetesekről. A monostor elnéptelenedett. A XVI. században erősségként szerepelt, amelyet a török elől visszavonuló császári seregek a várossal együtt felgyújtottak 1551-ben.

33 A pásztói apátsági birtokon a XVI. század folyamán az egri püspök és világi birtokosok osztozkodtak. Az apáti címet királyi adományként a XVII. században commendátorok bírták.

34 Nagy változást hozott Zolnay András kinevezése 1690-ben. Ö a ciszterci apátság visszaállítását tűzte ki céljául. Felvette a kapcsolatot a morvaországi wellehrádi ciszterci apátsággal. Onnan érkezett Pásztora 1698-ban Nezorin Flórián perjel és Maietynsky Wenzel senior, akik rajzot és leírást készítettek a középkori apátság romos épületeiről és a városról.

35 Zolnay András halála után I. Lipót 1702-ben a wellehrádi rendháznak adta a pásztói apátságot és Nezorin Flóriánt nevezte ki apáttá.

36 Királyi rendelet írta elő az új apát számára a kolostor újjáépítését. Gontzik Pétert bízták meg az építkezés megszervezésével, aki 1715 februárjában érkezett Pásztora. 1715 augusztusában kezdték el az új monostor építését és többszörös tervmódosítás után 1717-ben fejezték be.

37 A középkori monostor egy részét — így a szentély déli oldala melletti tornyot is — beépítették. Az építkezéshez a téglán kívül a romos épületből nyert követ használtak fel. 1725-ben a középkori templom szentélyét újraboltozták és így nyertek egy kápolnát. Egy 1764-es feljegyzés szerint a régi templom hat pillére egészen, a faragott kőből készült templomfalak részben még álltak.

38 1779-ben a helyszínre küldött bizottság a templomhajónak csak a nyomait találta. Beitler Metold elöljáró még az alapfalakat is kiszedette építkezés céljára.

aí) A kápolna rajza szerepel a községet ábrázoló 1793-as térképen és egy 1824-es céhlevélen. Időközben a pásztói cisztereket bízták meg az egri gimnázium vezetésével és így a pásztói birtokot bérbe adták. A bérlőknek nem volt szükségük a kápolnára, ezért azt a múlt század közepén lebontották. A középkori monostor alapjainak feltárására a barokk kolostorépület helyreállítása kapcsán került sor. Az ásatás 1965—1968 nyarán folyt. A kutatást a történeti forrásanyag, a rajzok és a térképek adatainak felhasználásával a barokk kolostorépület északnyugati része előtt kezdtük. A mintegy 60 cm-es feltöltés eltávolítása után kibontakozott az elpusztult apátság alaprajza. Az alaprajzi forma, a falak szerkezete, a jellegzetes habarcsanyag, valamint a falak mellett talált régészeti leletanyag alapján szétválasztható volt egy korábbi — a XII. század elejére keltezhető — periódus, valamint egy, a XIII. század első negyedére tehető bővítés/'

0 573