Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a XIII. századi magyarországi művészetben
mentikával van díszítve, amely a pilisi kerengő egy részét jellemezte 20 (5—7. kép). Egy Mezey László által felfedezett írott forrás váratlan fényt vet erre a motívumra. Ö hívta fel a figyelmet arra, hogy az oxfordi Bodleian Library Petrus Comestor: História Scholastica-kóáexében levő marginális glosszák alapján egy XIII. század eleji magisternek Magyarországon, franciául és magyarul egyaránt értő közönség előtt való felolvasásaira lehet következtetni. Ahol a Comestor szövege a salamoni templomnak koszorúkkal (coronulae) díszített oszlopairól beszél, a glosszátor ezeket részben a magyar gúzs szóval értelmezi: coronae 5. kép. Keresztboltozat záróköve Pilisszentkeresztről. Abb. 5. Schlußstein eines Kreuzgewölbes von Pilisszentkereszt. tortuose facte de vir gis tortis, quod hungari dicunt guns, quae sunt factae in temporibus his. 21 A glossza szövege akár a kérdéses frizmotívum leírása is lehetne, s nemcsak időszerűségét bizonyítja, hanem azt a kulturális közeget és műveltségi szintet is jelzi, amelyben modernségét éppúgy értékelték, mint jelentését. Ez a kulturális közeg Pilis művészetének talaja, ide nyúlnak a Gertrudisszarkofág chartre,s-i eredetű művészetének gyökerei is. Az Esztergomban, a XII. század végén elkezdődött, Franciaország felé vezető művészi kapcsolatok nem jelenthettek csupán egyszeri impulzust, hanem állandóan megújultak, modernizálódtak. Feltételezhető, hogy ugyanez az állandósult, eleven műhelykapcsolat vezette Pilisre is a Gertrudis-síremléknek 557