Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a XIII. századi magyarországi művészetben

kétségkívül a chartres-i kőfaragóműhelyből — annak későbbi, Sens hagyományához kapcsolódó ágából — kiinduló mesterét.

22 Ez mind a műhelyszervezet és az építésmód, mind a stílus szempontjából Közép-Európában ritka újdonság lehetett. Jelentőségére nézve fontos szem előtt tartanunk, hogy 1190 körüli kezdetei jóval megelőzik a francia katedrális amúgy is kérdéses magdeburgi recepcióját, Strassburgot, Bamberget, Naumburgot és Kölnt is, s csak VI. Lipót ausztriai udvari építészetének köréből idézhetők közel egykorú párhuzamai. Vé6. kép. Keresztboltozat záróköve Vértesszentkeresztről. Abb. 6. Schlußstein eines Kreuzgewölbes aus Vértesszentkereszt. gül még egy, nehezen eldönthető, mert kellőképpen meg nem vizsgált kérdés: vajon az Ekbert-féle bambergi dóm építészetében és szobrászatában végbement hasonló fordulatban nem játszottak-e közre Gertrudis öccsének, 1217-ben, a keresztes hadjáraton II. András társának magyarországi ismeretei és tapasztalatai? Természetesen csak az udvari művészet azonos ideáljairól, hasonló orientációjáról, s nem műhelykapcsolatokról lehet szó. A bambergi székesegyháznak egy meglehetősen elhanyagolt XIII. századi síremléke, II. Ottó püspök vésett, egykor berakásos sírlapja például mindenesetre olyan mű, ahol kézenfekvő a magyarországi inkrusztációs műhelyek kivételesen monumentális gyakorlatára gondolnunk.

23 558