Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a XIII. századi magyarországi művészetben
kiváltva a generális káptalan fegyelmi intézkedéseit. 14 A legsúlyosabb ügy, a visitatorok megvesztegetése miatti 1232—33-as vizsgálat két évig foglalkoztatta a generális káptalant, s a drasztikus intézkedések nemcsak a pilisi és aceyi apátot érintették, hanem kisebb mértékű reformhoz is vezettek. Az 1233-as határozat a .,hatalmas és tűrhetetlen kihágások" mibenlétét a szeméremre hivatkozva elhallgatja, ám aligha lehet kétségünk abban, hogy az ok a monostor rendkívüli politikai befolyásában, gyakorlatilag korlátlan anyagi erőforrásaiban lehetett. Az apátság ekkor éppen gazdagságának és erejének csúcspontján volt: a beregi egyezmény a legjelentősebb magyar egyházakhoz hasonlóan, 2ЭО0 zuanos sójövedelmet biztosított neki, s 1232-ben küldte ki második filiáját, Bélapátfalvát. Pilis politikai jelentőségének és gazdasági súlyának legfőbb alapja az, hogy — nyilván már alapítása óta — kapcsolatban állt a magyar királyok keresztes hadjárataival. 15 1202-ben Imre király a pilisi apát útján próbált haladákot kérni III. Ince pápától a hadjárat megkezdésére, viszont — valószínűleg ugyanerre a célra — Pilisen nagyobb pénzösszeget halmozott fel. III. Ince 1205. április 25-i intézkedése szerint ennek kétharmad része a templomos lovagokat, egyharmada pedig Imre özvegyét és fiát illette. 16 1212-ben a generális káptalan ahhoz járult hozzá, hogy II. Andrást a Szentföldre két ciszterci szerzetes és egy conversus kísérje el. 17 Aligha lehet kétséges, hogy Pilis is részesült II. András 1217-es keresztes hadjáratának szinte egyetlen eredményében, az onnan szerzett ereklyekincsben. Ez is azon tények közé tartozik, amelyek a kolostor művészete szempontjából is figyelemre méltók. Pilisnek az udvar pénzügyleteiben játszott szerepe bizonyos mértékig állandósult. így jelölték ki a kolostort 1241-ben a II. Frigyes császár ellen tervezett keresztes hadjáratra szánt hozzájárulások gyűjtésére. 18 Hasonló szerepe még a XIV. század második felében, Nagy Lajos aacheni kápolnaalapítása körül is érvényesült, amelyben Henrik, majd Ulrik pilisi apátok játszottak jelentős szerepet. A XIII. század elején a pilisi monostor politikai érdekeltsége II. András külpolitikájának támogatását, novae institutiones, vagy generalis distributio néven ismert gazdasági kezdeményezéseinek elfogadását, továbbá szentföldi vállalkozásának sürgetését jelentette, s uralkodásának első éveiben bizonyára erősen összefonódott Gertrudis királynénak és rokonainak törekvéseivel. Ezt magyarázhatja az a tény is, hogy Gertrudis itt talált temetőhelyére. Ciszterci monostoroknak dinasztikus temetkezőhelyként való alapítása a korban Közép-Európában (Ausztria, Csehország, Szilézia) elterjedt, sőt, Royaumont alapításakor Franciaországban is felmerült. Kérdés, hogy ezt a XII. századi székesfehérvári temetkezést felváltó szerepet eredetileg is Pilisnek szánták-e. Mindenesetre, II. Andrást magát az egresi monostorban temették el, utódai pedig már temetkezésükben is a ferencesek spirituális befolyását árulják el. A pilisi monostornak az udvarral való kapcsolata, a királyi hatalom új szervezeti formáiban és politikai céljaiban való részvétele az udvari művészet itteni recepciójának háttere. A II. András-kori udvar körének jellegzetes képviselője az a Csák nembeli Miklós ispán, aki II. András bizalmasai közé tartozhatott, s akinek első felesége görög, második francia származású volt. Kivételes eset, hogy Miklós comesnek három végrendeletét is ismerjük, 1231-ből, 1237-ből és 1239-ből. 19 Az elsőben egészen különös módon, idősebb fia neveltetésének értékét összeméri a második fiára hagyott harci felszereléssel. Miklós comes művészeti törekvéseiről — és &z udvari körhöz fűződő kapcsolatairól is — nemzetsége „udvarhelyének", Vértesszentkeresztnek bencés monostora tanúskodik. A töredékek egy része azzal az inda- vagy kötélhurokkal összefogott levélorna556
